Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
földdel kapcsolatos elővásárlási jog tehát a családot illette meg. Ettől az alapelvtől azonban esetenként eltértek, aminek elsősorban az volt az oka, hogy az idegen vásárló magasabb összeget kínált. Ez főleg akkor történhetett meg, ha az eladásra kijelölt föld közvetlenül határos volt a vásárolni szándékozó birtokéval. Az ilyen üzleti megállapodásokról azonban rossz véleménnyel voltak a derenkiek. Ezek eredményeképpen rendszerint veszekedés robbant ki a családban, a szomszédok között, s néha ezeket a konfliktusokat a bírónak kellett feloldania. Egyébként a bírótól rendszerint tanácsot szoktak kérni mielőtt végérvényesen döntenének a föld megvásárlásáról, és őt kérik meg arra is, hogy a föld tulajdonjogával kapcsolatos változást szerződésbe foglalja. A föld tulajdonjogának megsértése szintén konfliktusokat idézett elő, amelyek - amennyiben a bíró nem tudta ezeket időben elsimítani - bírósági eljárással záródtak el. Ilyen esetek legtöbbször a parcellák közötti határ megsértése - leginkább szántás idején - vagy a vetés eltaposása miatt adódtak. Az ilyen ritkán előforduló esetekben a gazda rendszerint csak figyelmeztette az illetőt. Ha azonban úgy vélte, hogy itt tudatos, sőt ami rosszabb, ismétlődő jelenségről van szó, akkor a bírósághoz fordult ( prawocili sie ) . Amennyire adataink szerint egyértelműen elítélő véleménnyel vannak a különböző, különösen a családot bírósági költségekkel megterhelő konfliktusokról, a földdel kapcsolatos problémák esetében helyesnek tartják, ha valaki a bírósághoz fordul. A derenkiek számára a föld volt a legnagyobb érték, ez határozta meg a megélhetést, a társadalmi helyzetet, tehát ha a földnek akármilyen kis darabját elvesztették, az gyengítette a tulajdonos helyzetét. A családon belüli különböző nézeteltéréseket a legszűkebb rokonsági körön belül igyekeztek feladni. Különösen nem illett idegenekhez fordulni, idegeneket az olyan ügyekbe brlekeverni, amelyek - mégha a legváratlanabb módon is - a falun belüli nézeteltérésekhez vezethettek. Feljegyzéseinkből azonban kitűnik, hogy ettől az elvtől néha eltértek. Előfordultak olyan helyzetek, amikor családi ügyben is a bíróhoz fordultak segítségért. A gyermekekkel kapcsolatos konfliktusokba a szülőkön és a legközelebbi rokonokon kívül - ahogyan már említettük - csupán a keresztszülőket illette meg a beleszólási jog. Ugyanakkor a házastársaknak maguknak kellett megoldaniuk az olyan problémákat, mint a féltékenység vagy ha feltételezték, hogy valamelyik megcsalta a másikat. Ilyen esetekben 75
