Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

korra való tekintettel a szülők ellenőrző szerepe már a mininumra korlátozódott . Alapvető változás következett be a házasság, különösen a férjhezmenetel pillanatában. A fiatalok ekkor egy következő életkori csoportba kerültek át, ahol a viselkedésnek némileg eltérő szabályai voltak kötelezőek. A munkacsoportok előbbiekben említett funkciói, illetve a kortársak közötti kapcsolatok gyakorisága megváltozott. A szülői kötelességekkel a társasági kapcsolatok felbomlottak. A derenkiek minden életkori csoportjára kiterjedő szoros gazdasági, társadalmi összetartozás jelentős mértékben meghatározta az egyes családokat összekötő kapcsolatok milyenségét és jellegét. E kapcsolatok különpsen jól megfigyelhetők a keresztszülők megválasztásakor. A szabály az volt, hogy a komákat (

kumotrów

), amennyiben nem a távolabbi rokonságból kerültek ki, a baráti viszonyban lévő szomszédok, kortársak közül választották ki. A választásnál nem a gazdagság, hanem a jelölt személyes tulajdonságai voltak a mérvadók. Elsősorban a keresztszülők munkaszeretetére, a környezethez fűződő viszonyára, a faluban betöltött helyzetére stb. voltak tekintettel. A keresztszülők személyes tulajdonságai különösen fontosak voltak, hiszen árvaság esetén, nekik kellett gondoskodni a kiskorú keresztgyermekről. Ennek a faunkciónak az elfogadása a keresztszülőket a rokonságba sorolta. Ettől a pillanattól kezdve a család a gazdaságban és az élet egyéb ügyeiben ugyanúgy a segítségükre volt, mint a család bármely más tagjának. A családi konfliktusok megoldásakor - a legközelebbi családtagokat kivéve - csupán nekik volt beleszólási joguk. Konfliktusok a közösségben Ebben az alapjában véve erősen integrált közösségben viszonylag gyakran támadtak nézeteltérések a tagok között. A konfliktusok leggyakoribb oka a föld volt. Mivel a faluhoz tartozó területen a művelhető földet mennyiségileg alig lehetett növelni, a tervezett földeladásokkal kapcsolatos információkat a legszűkebb családon, rokonságon belül osztották meg. Amennyiben ezek között nem találtak komoly jelöltet, a hír csak ezután járta be a falut. Mindez rendszerint nagy érdeklődést keltett, és legalább néhány gazda versengett egymással a föld megszerzéséért, végül az vásárolta meg a földet, aki a legtöbbet fizette érte. A 74