Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

földművelés számukra semmiféle perspektívát sem jelentett. Az 1961-es év alapvető változást hozott Istvánmajor gazdálkodásában. Létrejött a termelőszövetkezet. A lakosok egy része a termelőszövetkezetben, másik része pedig Ernődön - ahol nagy vasúti csomópont van talált magának munkát. A fiatalok többsége Miskolcon és környékén, az iparban vállalt munkát. A következő évek során az egykor csak földművesek által lakott Istvánmajor kétlaki faluvá vált, noha az iparban dolgozók Istvánmajorból gyorsan a városokba költöztek. A faluban főleg idősebb, 55-60 éves emberek maradtak. Ezek egy része a termelőszövetkezetben dolgozik, mások a ledolgozott évek után nyugdíjat kapnak, és emellett még állatokat is tartanak. A fiatalok közül csak keveseknek van háza a faluban, mindanynyian a városban szeretnének lakást venni vagy a munkahely révén akarnak lakáshoz jutni. A falu szemmellátható jólétének alapja a háztáji sertés és kisebb mértékben szarvasmarhatartáson alapszik. xMinden gazdaságban, ezek száma ma 58, tartanak néhány disznót. Ezek eladása, nem memlítve a saját szükségletre leölt egy-két állatot, jelentős hasznot hajt. Hasonlóképpen eladják a baromfit, a tejterméket, a házinyulakat és a háztájiban megtermelt nem túl nagy mennyiségű terményt. Szőlőt főleg saját maguk, és a legközelebbi családtagok számára termesztenek. A háztáji gazdálkodás jövedelméből a szerény szükségletek mellett az idős szülők segítik felnőtt gyermekeiket és azok családját. Autót és a városban élő gyermekek számára lakást vásárolnak nekik, arról nem is beszélve, hogy gyermekeiket egész évben jelentős mennyiségű mezőgazdasági termékkel látják el. Megváltozott a falu képe is. Számos házban kialakult egy 2-3 szobás házrész, amelyben senki sem lakik, és lényegében a háztól különválik. Sok családnak van televíziója, rádiója, magnetofonja, mosógépe stb. Derenk társadalma az utóbbi évtizedekben gyökeresen megváltozott. A hegyek között megbúvó Derenken a lakosság természeti körülmények között gazdálkodott, nem tudván azonban abból megélni, egyéb kiegészítő tevékenységeket is folytatott. Ma Istvánmajor egy modem, noha egyre kisebbedő falu, ahol az ökonomikus gondolkodás, a konjunktúrához való alkalmazkodás képessége fémjelzi a gazdasági tevékenységet. 69