Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

nálta a cséphadarókat, később azonban elterjedtek az emődi gazdáktól kölcsönvett mechanikus cséplőgépek, amelyek használatáért terménnyel fizettek . A csűrök elrendezése hasonló volt, mint Derenk

en. A földeknek a tsz-be való beszolgáltatása után azonban elvesztették elsődleges funkciójukat, s ma raktárhelyiségként szolgálnak. A szövetkezettől vásárolt szalmát a porta határán kazlakban tárolják. A kicsépelt gabona tisztítására falapátot (

wiejacka

) és rostát (recice) használtak, a húszas években pedig használatba jöttek a kézi erővel hajtott rosták (

rosty

). A tisztítás után a termést szétválogatták vetésre (

golka

), kenyérnek valónak (

eiste

) és takarmányozásra (

dia kur

) szánt részre. A derenkiek Istvánmajorba is magukkal vitték a rostákat, s továbbra is használták ezeket, hiszen az első cséplőgépek még nem tisztították meg a gabonát. Sőt később is, amikor már jobb gépekkel dolgoztak, időnként még használták a rostákat, különösen akkor, ha a gabonát megtámadta az üszög. Jelenleg adatközlőink a gabonának négy különböző fajtáját különböztették meg: 1. vetésre való (

nojlepsze

), 2. őrölni való (

do mlyna

), 3. disznónak és tyúkoknak való ocsú (

trecina, cciu

), 4. korpának való (

siemioncko

). A kicsépelt és megtisztított gabonát a lakóépületben lévő kamrában (

komory

, skladniki

) tárolták. Ezek nagysága a gazdaság nagyságától függött. Az egyes gabonaféléket külön-külön tárolták zsákokban, hordókban vagy deszkából készült különböző magasságú és űrtartalmú négyszögletes tárolóedényekben (feráloki, ferálungi

, susieki

) , később már a magyaroktól átvett hombárban (

ambary

), mely a kamrában egy elkerített és beépített rész volt. A kamrát gondosan tisztán tartották, szellőztették, a kártevők ellen állandóan védekeztek. A kamrában a gabona mellett egyéb értékesebb tárgyakat, pl. ruhákat is őriztek. Istvánmajorban szintén kamrákban tárolták a gabonát. A gazdaságok többségében különálló egyetlen helyiségből álló, a porták határán elhelyezkedő épületeket emeltek. A földeknek a szövetkezetbe történő beadása után azonban ezek az épületek feleslegessé váltak. A kamrákat megosztották egy nem nagy éléstárra (

spájz

) és egy nagyobb nyári konyhára (latuszna

). Ez utóbbiból idővel külön szobát alakítottak ki. A külön álló kamrák az ideiglenes tartózkodás helyévé váltak, még tüzelőberendezéssel is ellátták. Ma a megvásárolt gabonát hordókban, felnyitható ládákban (

lode

), illetve zsákokban éléstárban tartják. A gabona méréséül szolgáló mértékegység Derenken a véka (korec) 39