Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
A gazdaságok második csoportját, az ún. kisebb gazdák ( mniejsi gazdowni ), közepes gazdák ( eredni gazdowie ) alkották - ezek száma a faluban 8-10 volt -, akik mintegy 10-15 hold földdel bírtak. A többiek a következő csoportba, az ún. szegények ( chudobni ) közé tartoztak. Ez utóbbi csoporton belül elég jelentősek voltak a birtokbeli különbségek, hiszen a 2-3 holdas parasztok mellett itt találjuk a "nagyon szegényeket" ( barz chudobni ) is, akiknek 1/2 holdnál nem volt többjük. A legidősebb derenkiek emlékezetében megőrződött a zsellérek ( zelor ) emléke. Ezek olyan derenkiek voltak, akik a földhöz juttatás idején nem kaptak földet, s egyetlen tulajdonuk azon módos gazdák telkén álló ház volt, akiknél a földhöz juttatás előtti időszakban dolgoztak. A zsellérek 1848 után a bírótól egy kis darab úrbéri "földet kaptak, amelyre házat építettek, a telek ( zagroda ) azonban már nem volt az övék. Az "úrbéri" rész, azaz az a szimbolikus mértékegység, amelynek alapján kiszámították a földterületekre eső úrbéri erdőből származó famennyiséget, 5 holdat tett ki. A zsellérek évente egyszer fát a közösségi erdőből kaptak. A közös úrbéri legelőn lévő gyümölcsfák termését is ők szedték le. Ugyancsak különböztek a beltelkek. Egyik nagyobb volt, a másik kisebb, de ez már nem a tulajdonos anyagi helyzetét tükrözte. Attól függött, hogy hány felnőtt gyermek alakította ki rajta portáját. Egy-egy tulajdonos szántóföldje néhány vagy több tucat földdarabból állott. Dűlőnevek szerint igazodtak el a keskeny parcellák között. A dűlőknek a térformáknak, a talajminőségnek, az odavetett növényeknek vagy építkezési sajátosságoknak megfelelő hagyományos elnevezései voltak. Általánosan ismertek a következők: Lesi Wierch , Nowa Cesta , Corna Ziem , Na Berecu , Dworska Grobla , Uboc , Remiasów Bok , Kecskés , Dwinieyska , Sredni Brezek , Osowski Wierch , Nad Zimon Studniom , Na Zwieryncu , Na Mraznicy , Pod Zródlami , Pri Cerwonej Grusce , Pod Zomkiem , Kapusnica Wyznia , Kapusnica Niznia , Mocydla . Az egyes földdarabok nagyságát a földbe vethető búza "vékája" szerint határozták meg: egy véka 32 literrel volt egyenlő. Négy vékával bevetett mező egy magyar hold vagy 1200 szach volt, amit másképpen 1 köbölnek ( kábel ) neveztek. A faluban egyetlen olyan gazdaság sem volt, amelynek egytagban lett volna a szántóföldje, "mindegyik szét volt szórva". Az egyes parcellák nagyságát nehéz rekonstruálni, legkisebb földdarab legalább "hat barázdányi volt, hatszor lehetett megkerülni" (szántáskor). Az ennél keskenyebb földet már nem osztották tovább. 25
