Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
egy részét nem művelték meg, a Derenkről áthozott építőanyag tönkrement. E mellett az újonnan odatelepülteknek a helybeli (emődi) magyarokkal való kapcsolata sem alakult kezdetben sikeresen. Minden rossz betetőzéseként a háború vége felé Miskolc alatt megrekedt a front, ami további pusztulást eredményezett. így tehát, noha a derenkiek Istvánmajorban és olyan más falvakban, ahová áttelepítették őket, több és jobb földdel bírtak, nem voltak képesek azt kihasználni. A mezőgazdasági eszközöktől, műtrágyától, ökröktől megfosztva, az ismeretlen éghajlati viszonyok között művelve a földet, gyötrődve a hitelek és a Rákosi-korszak súlyos adói között, egyáltalán nem éltek jobban, mint Derenken. Az adatközlők döntő többségének véleménye szerint előnyös változások csak 1961 után történtek, amikor megszervezték a faluban a termelőszövetkezetet. összefoglalóan megállapítható, hogy a derenki lakosság történeti tudata és ismeretei elsősorban a saját falujuk történetére vonatkoztak és a magyarságtól való eltérő mivoltukat hangsúlyozták. Úgy tűnik, hogy a több mint két évszázad alatt sem azonosultak a magyarokkal, megőrizték a lengyel származás emlékét, noha számos nemzedéken keresztül semmiféle érintkezésben vagy kapcsolatban nem voltak azokkal a helyekkel, ahonnan elindultak. Tudatuk jellemző a kis, zárt társadalmi közösségekre, akik inkább saját falujukkal, falusi közösségükkel azonosultak, annak részei. Miután néhány évtizede olyan környezetben élnek, ahol magyar lakossággal érintkeznek, s a tömegkommunikációs eszközök hatására ma már egyértelműen azonosulnak Magyarországgal, mint állami szervezettel, noha nem feledkeznek el őseik lengyel származásáról. A csoport nyelvének fennmaradása kétségtelenül annak bizonyítéka, hogy továbbra is érzik a magyar környezettel szembeni bizonyos különállásukat. Ugyanakkor a nyelv kulcsként szolgál annak vizsgálatában, hogy miképpen őrződött meg és formálódott a lengyel telepesek utódainak etnikai tudata. Nyelvi és etnikai tudat A vizsgált közösség nyelvével kapcsolatos kutatásoknak nincsenek 17 régi hagyományai, de vannak fontos eredményei. Stole J. , Stieber 18 19 20 21 J. , Király P. , Reychman J. és Hemmert M. egyaránt kétségtelennek tekintik, hogy Derenk, valamint a derenkiek által megszállt Istvánmajor 22 és egyéb falv-Jc nyelvjárása lengyel nyelvjárás. Berke J. legutóbbi 23 vizsgálatai alátámasztották ezeket a megállapításokat. A derenki 20
