Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
KALENDÄRIS SZOKÁSOK A Magyarországon lakó lengyel nemzetiségek kalendáris szokásai gyökeresen átalakultak az áttelepítés után. Ma már nagyon nehéz rekonstruálni a derenki szokásanyagot. Elemeiben még feltárhatók az egyes ünnepkörök, de gyakran előfordult, hogy egységes képet már nem alkotnak az istvánmajoriak kultúrájában, sőt az emberek visszaemlékezésében sem. így a kutatók dolga rendkívül megnehezedett, amikor célul tűzték ki a hagyomány rekonstrukcióját. A téli ünnepkör Advent A karácsonyt megelőző negyven napot Derenken is Adventn ek nevezték. Ez idő alatt nem volt szabad lakodalmat és mulatságot rendezni, minden nap részt kellett venni a roratakon, amely reggel öt órakor kezdődött. Szent Luca napjától (december 13.) szentestéig a férfiak széket készítettek, amit azután magukkal vihettek az éjféli szentmisére. Ha valaki az éjféli misén ráült, a jelenlévő nők között fel tudta ismerni a boszorkányt ( striga ), aki elől jobb, ha megóvja a gazdaságát. Luca-napkor a gazdák fokhagymával keresztet rajzoltak a gazdasági épületek ajtóira. Az volt ugyanis a hiedelem, hogy a december 13. és vilia között a boszorkányok ( striga ) fokozottan kárt okozhatnak, és a fokhagyma megvédi az állatokat a kártételüktől. Keresztet is vetették fokhagymával "na krzyz", hogy ilyen módon is védjék magukat a rontás elől. Luca napján a lányok a kötényüket a zsúptető alá tartották, ha véletlenül rozsszem hullott bele a tetőről, akkor a lány elkel már a legközelebbi farsangkor, ha valamilyen bogár beleesett, ez nem jót jelentett. "Vilia" Derenken a viliát karácsonyn ak is nevezték. A legjelesebb ünnep volt. Ezen a napon kivágtak egy kis erdei fenyőt ( drewko ), amit az asztal felé függesztettek fel, hogy a szentesti vacsorakor mindenki lássa. 111
