Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)
miatt a falu neve megváltozott. Az eredeti Erdőfalva helynév a korabeli névadási szokásoknak megfelelően Dicházára változott. Erre az ország egyéb területeiről is számtalan példa van. 60 Bizonyos, hogy régészeti módszerekkel nem tudunk választ adni a településsel kapcsolatban fölmerülő összes kérdésre. Dicháza határában egyelőre nem találtunk más középkori lelőhelyet, mint az általunk Erdőfalva-Dicházával azonosított, a X-XI. századtól a XVI. századig lakott települést. Természetesen a későbbiek folyamán előkerülhet még ilyen lelőhely, hiszen ezek felszínre bukkanása és megtalálása meglehetősen esetleges. Ha előkerülnének ilyen kisebb lelőhelyek, ezek esetleg bizonyíthatnák, hogy Erdőfalva az úgynevezett „költözködő" falvak csoportjába tartozott, vagyis, hogy a gazdálkodása diktálta rendszer szerint a saját határain belül időnként máshova telepedett. 61 Kétségtelen tény az is, hogy a terepbejárás során előkerült leletanyagból nem lehet kimutatni, hogy egy település néhány évig vagy esetleg néhány évtizedig lakatlan. Az írásos források azonban, úgy véljük, tisztán kirajzolják ennek a falunak a sorsát. A Váradi Regestrumban 1221-ben megjelenő „villa ErdeiErded"-t a Regestrum összeállítói és Györffy György is azonosnak vélik az 1272-ben szereplő Erdőfalva településsel. Ebben nincs okunk kételkedni. A Váradi Regestrumban még „villa Érded" alakban, tehát latinul leírt helynév az 1272-es oklevélben már magyarul, Erdőfalvaként jelenik meg. Dedich ispán 1302-ben szerzett meg egy földdarabot Erdőfalva területén. Ekkor engedi át számára a Szikszó patakig, amely elválasztja Homrogdot Erdőfalvától, terjedő földet Homrogdi Tamás. Ez a patak, ma Vadász patak választja el most is Homrogdot Dicháza pusztától, a rajta álló újkori tanyától és a közelében talált lelőhelyünktől. Erdőfalva ebben az időben már minden valószínűség szerint állandó helyen élő település volt, még ha feltételezzük is, hogy korábban „költözködő" falu volt. A kérdés kutatói úgy vélik ugyanis, hogy az 1260-70-es évek a felső határa annak a korszaknak, amelyben faluköltözéssel számolhatunk. 62 Ha tehát feltételezzük, Kubinyi András elképzelése szerint, hogy az állandó helyen élő Erdőfalva határában keletkezett Dedich ispán telke és 60. Szabói., 1966. 133. 61. Földes L., 1983. 342., vö. Szabó l., 1969. 57. 62. Földes L. 1983. 342. 27
