Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

az ebből kialakuló falu, az ispánnak olyan helyen kellett volna berendezkednie, ahol karnyújtásnyi távolságban volt tőle keleten Homrogd, északon Monaj, Horváti, Kércs, Pocsaj, nyugaton Erdőfalva, délen pedig Jánosd. Vadász, Vízvölgy. Itt legfeljebb az ispán háza, telephelye fért el, önálló falu nem alakulhatott ki. Arra viszont nem gondolhatunk, hogy Dedich ispán Erdőfalva határában máshol hozott létre önálló telephelyet, mert itt ugyan tágasabb volt a határ, de ez nem az ő birtoka volt. Ugyancsak erős kétkedéssel kell fogadnunk azt az elképzelést is, hogy Dedich ispán házából kialakuló falu a „költözködő" falvak közé tartozott volna. Mint láttuk, az 1260-70-es évekkel lezárul a faluköltözések korszaka. Ha csak 10 évnyi időt számolunk arra, hogy a Dedich ispán által 1302-ben megszerzett földterületen kisebb település, majd önálló falu alakuljon ki, akkor is 40-50 évvel a faluköltözések korszakának lezárulta után vagyunk. Valószínű azonban, hogy egy falu kialakulásához 10 év nem elegendő idő. Számunkra valószínűbbnek látszik, hogy miután az ispán 1302-ben megszerzett Erdőfalva határából egy részt, beköltözvén a faluba, igyekezett magának abból minél nagyobb területet biztosítani. Hogy ez bizonyára sikerült is neki, azt a névváltozáson kívül az is mutatja, hogy 1344-ben már fiának, Jánosnak a kezében volt egy Erdőfalva határára vonatkozó korábbi oklevél is. Frissen szerzett birtokának védelmében valószínűleg szüksége volt a falu határairól szóló korábbi oklevélre is, hiszen ez a vidék olyan sűrűn lakott volt, hogy bizonyára nem voltak ritkák a határperek, az ezekkel kapcsolatos összetűzések. Határperekről tudunk például a közeli Bodó és Horváti esetében is. Ha új település jött volna létre Erdőfalva területén, akkor valószínűleg ennek a határait rögzítette volna írásban az ispán fia. A helynév alapját képező személynév szláv eredetű, a Ded-„nagyapa" főnév származéka, amely kiegészül a birtokos személyraggal ellátott ház főnévvel. Az írott forrásokból úgy tűnik, hogy Felső Dicháza 1558-ban elnéptelenedik és attól kezdve lakatlan, pusztaként említik 1593-ban is. Hogy Alsó Dicháza mikor pusztult el, nincs rá pontos adatunk, annyi azonban bizonyos, hogy 1560-tól nem szerepel sem a dikális sem a dézsma összeírásokban. 1593-tól Dicházát Borsod megyéhez számítják és noha pusztaként említik még 1739-ben is, határát megkülönböztetik a környező falvak határától. Nincs rá pontos adatunk, hogy mikor települt a ma is álló tanyája. 28