Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

1,5 curia nobilitaria, nemes porta van benne. 1557-ben és 1564-ben Thwsa nemeseké, 3,5 portát írnak össze itt. 1565-ben Twsan ismét 3,5 portát találtak. 1566-ban Thwsa 4 portát bír. 1567-ben Thusa teljesen leégett (totaliter combusta), 5 új ház áll benne. 1570-ben Thwsa nemeseké, megjegyzik róla, hogy 1567 óta teljesen leégett állapotban van, 3 ép, 5 fél és 3 zsellérportát írnak össze benne. 1572-ben Thwsa nemeseké, 1 ép, 1 fél és 4 negyed portát bír. 1578-ban Thwsan amely nemeseké, 8 negyed és 5 zsellérporta van. 1582-ben Thusa Monaky Jánosé és más nemeseké, 2 fél, 2 negyed, 10 zsellérporta van benne, 3-at pedig elhagytak. 1588-ban Tussá Monaky Jánosé, 6 negyed, 7 zsellérporta van benne, haláleset és elvándorlás miatt 6 ház áll üresen.

260

1590-ben Thusan 13 házat írnak össze. 1596-ban Thusa Barcay Lászlóé, 2 fél, 1 negyed porta van benne, 5 ház üresen áll. 1599-ben Thusa desolata, elhagyott falu. 1600-ban és 1601-ben Thusa nem dikálható. 1602-ben Thusan 3 házat találtak. 1603-ban Thusan 1604-ben Thwsan 1605-ben Thusan 1 ház állt. 1608-ban Thusa a felsőcécei református egyház leányegyháza volt.

261 1609-ben Tusán 0,5 portát írnak össze. 1610-ben Twsan, 1618-ban Tuzan, 1620-ban Thuzan egy negyed jobbágy és egy negyed zsellérportát írnak össze. Az 1630-as összeírás Tusán már csak egy negyed zsellérportát említ, 1635-ben Thusan ugyanez a helyzet. 1635-ös második összeírás név szerint két zsellért említ Thusaról, akik egyenként 15 dénárt fizetnek. Tuzsát utoljára az 1715ös összeírás említi mint teljesen elpusztult falut. Borovszky Samu szerint azonban 1647-ben még törvény is megemlékezik róla.

262 Jelöli Tuzsát Lipszky és a múlt századi kéziratos térképek is, körülbelül oda, ahol a lelőhelyünk van.

263 A Túzsa helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynevet a nyelvészek szláv eredetűnek tartják. A falu, mint az a fentebbi adatokból kiderül a Bárcai család birtokában volt, több más, abaúji és sárosi faluval együtt. 1596-ban említik utoljára a Bárciak itteni birtoklását. 260. BML XXXII/7. Dica, Abaúj, „deserta domus propter mortem et transmigrationem 6" 261. Kemény L., 1915. 61. 262. Borovszky S., 515. 263. Lipszky J., 1803. Tab. XXX. Quad. 5.; BML U. 4.u. 117. Ill