Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

VII. ELADÓ LÁNYOK ÉS LEGÉNYEK A felnőtt korba lépő eladó lyányok és legények életük csúcsára érnek.' Ez a rövidebb-hosszabb, a házasságkötésig tartó életszakasz csupán néhány hónap illetve év, s ezalatt a mindkét nembéli fiatalok a közösség érdeklődésének, figyelmének középpontjában állnak, szinte kirakatban élnek. Elsajátították már a felnőttektől elvárható ismereteket, teljes értékű munkaerővé váltak a családban, illetve a közösségben, önálló - megfelelő minőségű és intenzitású - munkavégzéssel kell helytállniuk.

2 Emellett azonban minden korábbinál több lehetősége van a fiatalságnak a társas együttlétre, szórakozásra.

3 Ez az időszak e szempontból is a legmozgalmasabb, legszabadabb életszakasz. A lehetőségek határait természetesen a közösség hagyományai, erkölcsi normái szabják meg. A sokféle társas munka- és szórakozási lehetőség egyben alkalom az egyéni értékek, erények számbavételére és felmérésére is. Az ügyes, szorgalmas, gyorskezű fiatalnak jó híre, nagyobb értéke lesz. A megjelenés, az öltözködés és a viselkedés is fontos értékmérő. A társas együttlétek különböző formái azonban mindenekelőtt a párválasztáshoz biztosítanak fórumot, mind a fiataloknak, mind pedig a szülőknek, a közösség felnőtt tagjainak. 1. Megjelenés, szépségideál A testi fejlettség, az ügyesség, dolgosság, valamint a közösség megjelenési és viselkedési elvárásaihoz való alkalmazkodás a felnőtté válás elismerésének is alapfeltétele volt. A fiatalok igyekeztek is a közösség által kialakított ideálokat megközelíteni, s magukat - az elvárt normákhoz alkalmazkodva - elismertetni, s ezzel megbecsülést szerezni. A lányoknál rendkívül fontos volt ebben az életszakaszban a megjelenés, a matyó öltözet megfelelő viselése. Testalkat szempontjából a jó erős testű, munkabíró lány volt az ideál: „hasa, fara 11