Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

tárban a fontosabb dűlők, kaszálók, legelők nevét és a járást arrafe­lé. Az idősebbektől hallva megtanulja a környezetéhez fűződő ha­gyományokat, a helyi eredetmondákat, népies magyarázatokat, ba­bonás történeteket, s mindezek által még erősebb szálakkal kötődik a tájhoz, falujához, szülőföldjéhez. 9 A környezet- és természetismerethez hozzátartozik, hogy a sza­badban tartózkodó, játszó vagy munkát végző gyerekek megfigyelik az egyes természeti jelenségeket, az időjárás változásait, az élővilá­got, és megtanulnak ezekből „olvasni", az egyes előjelekből követ­keztetni. Hagyományos időjóslási ismeretek Mezőkövesden is nagyszámban ismeretesek. Úgy tartják, eső lesz, ha a hangyák na­gyon vonulnak, vagy ha a békák nagyon kuruttyolnak. Ugyanerre következtetnek abból is, ha a fecskék alacsonyan szállnak, vagy ha a verebek a porban fürdenek. Ha este piros az ég, másnap szél lesz. Ha az állatok szokatlanul viselkednek, időváltozásra számítanak. A mezőn járva a gyerekek megismerik a termesztett és a vadon termő növényeket, ezeknek művelését és felhasználását, felfedezik és megtanulják a fogyasztható és a gyógyításra alkalmas vadnövé­nyeket, ásványi anyagokat, madártojást. Figyelik a vadon élő álla­tok életét, tulajdonságait. Ha lehet, játékaikba is bekapcsolják azo­kat, pl. a békát, csigát, katicabogarat, szarvasbogarat, cserebogarat is." 1 A legeltetés közben megismerkednek a rájuk bízott jószágok vi­selkedésével, tulajdonságaival is. Megtanulják, melyik állat milyen füvet szeret vagy éppen nem szeret legelni, megismerik, milyen el­lenségei lehetnek az állatoknak (légy, bögöly, ragadozó madarak, ragadozó állatok). Mindezek az átöröklött, hagyományozott, illetve a saját tapasz­talaton alapuló ismeretek is segítenek a környezetben való jobb el­igazodásban, ember és természet kapcsolatának elmélyülésében. 3. A gyermek mint munkaerő A gyermekmunkának kisgyermekkorban komolyabb gazda­sági értéke még nincs, inkább kiegészítő, a felnőttek munkáját se­gítő szerepe van. A gyermek csak részfeladatokat lát el, amellyel játszva-tanulva nő bele a munkába. Iskoláskorban azonban már ke­resőmunkát is végezhet a gyerek." A legtöbb munkát a valóságban, látásból és gyakorlatból szinte magától sajátították el a gyerekek. Kiskoruktól látták, próbálgat­ták, a szülők, felnőttek csak néhány szóval, a bonyolultabb fogások 60

Next

/
Thumbnails
Contents