Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

helyzete megengedett. Különösen télen igyekeztek a testvérek ruháiból is válogatva az időjárásnak megfelelően felöltöztetni az iskolásokat. Mindenesetre új ruhát az iskolába nem adtak a gyerekekre, úgyis elnyúzta volna. A lányok piros olajos zubbonyban vagy festőzubbonyban és rékliben jártak, a rékli alá hidegben kendőt is kötöttek, hogy ne fázzanak. Fejükre és vállukra kisebb vagy nagyobb fajta télikendő került a hidegben. A hagyomány szerint Szent Györgytől Szent Mihályig mezítláb jártak a gyerekek, a valóságban cipőt csak akkor húztak fel, ha már igazán hidegre fordult az idő. A kicsik a nagyobbaktól örökölt cipőt, csizmát használták, melyet „felpofoztak", kijavítgattak. A kisfiúk a hagyományos matyó ruhára télen kis rokkot, posztókabátot húztak és télisapkát viseltek. A kislányoknak anyjuk rossz rékli ujjából csinált ún. gyugót, melyet madzagra akasztva a nyakukban hordtak, s kezüket ebbe kétoldalról beledugva melegítették. A gyugóba gyakran forró sült krumplit tettek reggel, s ez melegen tartotta a nagy hidegben is, tízóraira pedig megették a gyerekek az iskolában. Az elemi iskolában az írás-olvasás-számolás mellett jelentős szerepet kapott a vallásoktatás.

s A kisiskolás kor fontos egyházi eseménye az első áldozás. Második osztályban kezdték tanulni a gyerekek a katekizmust, az első áldozás napja pedig a tanév vége felé, májusban volt, az ún. fehér vasárnap. A gyerekek matyó ünneplő ruhába öltöztek, a jógazda kislányoknak azonban fehér purgament szoknyát és lityát is csináltattak. A kislányok fejét kis koszorúval díszítették. A kisfiúk lajbijának gomblyukába pedig fehér bokrétát tűztek kis fehér zsebkendővel. Ez általában a keresztanya ajándéka volt. A kislányok imakönyvet és rózsafüzért kaptak ez alkalomra a keresztanyjuktól. Az első áldozást igyekeztek fényképen is megörökíteni. V 2. Természetismeret Az iskoláskorú gyermek életének nagy részét a szabadban töltötte, játékai és munkája számára egyaránt a természeti környezet biztosított döntő mértékben keretet. Ebben a korban már nemcsak a ház körül, az utcán vagy a szomszédságban zajlik a gyerekek élete, mozgásterük kitágul, eljutnak a település távolabbi részébe is, sőt a falun kívüli világot, a határt, a mezőt is megismerik. Megismeri a gyermek így faluját, annak utcáit, határait, természeti adottságait is. Megtanul tájékozódni, tudja a szegek, közök, utcák nevét, a ha59