Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

Nem szabad tükörbe nézetni a kisgyereket, mert akkor nem tud majd beszélni, ugyanezért nem szabad a talpát sem bezsergetni.

m Ha a kicsit olyan vízzel itatják meg, amellyel a kemencéből kiszedett friss kenyeret lemosták, hamarább és tisztán fog beszélni.

50 Ugyanezt a célt szolgálta a következő eljárás is: amikor az anya megáldozott a misén, az úton hazafelé nem szólt senkihez sem, összeszorította a száját, aztán otthon föléhajolt a gyereknek, háromszor rálehelt, hogy a kicsi nyelve könnyebben oldódjon. „Hozd haza a szentlelket!"- mondták ilyenkor. Az újszülött szerencséjét jelképes ajándékozással, jókívánságokkal is igyekeztek biztosítani. A látogatni érkező rokonok, szomszédok tojást dugnak a bölcsőjébe, más változat szerint pedig, amikor az anya először kiviszi a csecsemőt az utcára, akkor adják a tojást a következő jókívánsággal: „Ilyen szép, ilyen ép, ilyen gömbölyű és ilyen egészséges legyen!"

51 6. Gyermekbetegségek, gyermekhalál Mezőkövesden ugyan már a századfordulón is volt orvos,

52 de beteg gyermekhez orvost csak nagyon ritkán és legvégső esetben hívtak. Volt azonban a közösségben néhány olyan asszony, aki értett a gyógyításhoz, gyógyfüvekkel, de gyakran babonás eljárásokkal kezelte a betegségeket. Többen voltak, akik pedig egy-egy betegség gyógyításának „specialistái" voltak, a betegek elsősorban ezekhez fordultak segítségért. Híres gyógyító volt a század elején Kós Kata, rendes nevén Farkas Mártonné Sereg Kata.

53 Nagyon értett a gyógyfüvekhez, elsősorban abból készítette a teákat, kenőcsöket, de ficamot is helyre rakott, a töréshez is értett. A legtöbb betegséget azonban ki-ki házilag, az idősebbektől tanult és átvett hagyományos gyógymódokkal kezelte. Ezekben az eljárásokban a gyakorlati, racionális ismeretek keveredtek a hiedelmekkel, babonás eljárásokkal. A zsebre (szájpenész) sok kisgyereket megkínzott a rossz higiéniai körülmények között, sokan el is pusztultak miatta. Gyógyítása a száj radikális tisztításán, fertőtlenítésén alapult. Darvas, azaz új, mosatlan házivászon darabkát főtt tojásba nyomkodtak, hogy átnedvesedjen, azután timsóba, kékkőbe forgatták a rongyot, majd ezzel az áztatott ronggyal többször jó keményen körbetörölgették a gyermek száját, ínyét, szájpadlását, egészen a hányásig, majd porcukorral szórták be a száját. Ezt az eljárást többször is meg kellett 40