Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)
ismételni. Voltak asszonyok, akik különösen értettek ehhez, utcabelieknek, szomszédoknak megcsinálták. Hasfájásnak, görcsnek sokféle oka lehetett, köménymagos teával, koplalással, meleg borogatással igyekeztek enyhíteni. Hasfájásra használ az is, ha a gyereket azzal a vízzel itatják meg, amivel a kemencéből kiszedett kenyeret lemosták. 54 Hasmenésre porcfűből főzött teát ittak. Sok gyerek szenvedett a gilisztától, ezt fokhagymás teával kúrálták, de a patikában gilisztabogácsát és gilisztakását is árultak. A vérhasban szenvedővel olyan bort itattak, amibe szárított és porrá tört tojáshéjat oldottak fel. Torokfájást borogatással, meleg sóval gyógyítottak, vagy székfűvel párgoltak, azaz gőzöltek. Idősebbek emlékeznek még a piros kendővel való bekötésre is. Szamárköhögésre olyan főzetet itattak a beteggel, amelybe fokhagymát áztattak. Emellett szokásos volt a temetőből szedett kakukkfű főzetének használata is, vagy megégetett szamárszőr hamuját kellett ételbe keverni a betegnek. 55 Ez a súlyos betegség azonban sok gyereket elvitt. A köhögést egyébként különböző gyógyteákkal (pemetefű, apró bojtorján, kamilla), és mézzel enyhítették. Fülfájásra a kövirózsa húsos levelének nedvét használták, azt csepegtették a fájós fülbe. A különböző szembetegségek gyógyítására számos babonás eljárás volt ismeretes. Az árpát úgy gyógyították, hogy aki először meglátta, annak szembe kellett köpni. Ugyané célból cukrot is szórtak a szembe. PÓCS Éva gyűjtéséből ismerjük azt az adatot, miszerint árpát, tyúkszemet száraz békával kellett bedörzsölni új holdkor, s közben a holdra nézve ezt mondták: „Mit látok, teljen, mit fogok, fogyjon." 56 Egyébként mindenféle szembetegségre hasznos az éhnyál, vagyis a reggeli nyál. Hályog, szemfájás gyógyítását szolgálta az ún. hályogkő, ennek amulettszerű viselése, s hozzá az imádkozás segített. A hályogkő formája a „pesti koca" nevű gyermekjátékban használt lapos kőre hasonlított, ezt megáldatták a pappal, és vászonzacskóba bevarrva a nyakában hordta a beteg. Közben kilencedet tartottak Szent Lucához, vagyis kilenc napig imádkoztak és valami fogadalmat tettek. Ezt a gyógyítónak vélt követ kölcsön is adták a rászorulóknak. Orrvérzéskor a következőket kellett imádkozni: „Atyaisten, állítsd el, Fiúisten, mulaszd el, Szentlélek Isten töröld el a vérzést róla!" 57 A paraszti munkák közben gyakran megsérültek, nyílt sebek, gyulladások keletkeztek. Gyulladás enyhítésére hatásos volt a paradicsomszelet, a székfű vagy a hársfa. A kelést nyúlhájjal kenegették, amit büdöskőporral főztek össze, ez kiszívta. Hasznos volt a 41