Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

a cseh területek közelsége miatt óriási túlsúlyba kerültek az innen származó üvegkészítők. A XVIII. század derekára már majdnem valamennyi felső-magyarországi hutába eljutottak, és a XIX. század végéig meghatározó volt a tevékenységük a díszüveg előállításában. A cseh, német üvegesek térhódításával egyidőben egy igen érdekes, sajátos változás zajlott le, ha az egyes huták munkásgárdájának összetételét vizsgáljuk. A főként szlovák-lakta területeken levő huták német és morva szakembereinek lehúzódását követték a szlovákok is, akik kezdetben segédmunkásokként dolgoztak a hutákban, de ellesve, eltanulva az üveggyártás fortélyait, rövidesen szinte egész Felső-Magyarországon ők váltak a főként közhasználatra szánt üvegek készítőivé. Hűen dokumentálják ezt a helyzetet a Felső-Magyarország déli területén lévő huták munkásságának összetételében bekövetkezett változások. A bükki üvegkészítő műhely munkásai között még a XVIII. század derekán is találunk lengyeleket, németeket és magyarokat. Az 1770-es évekre már csak szlovákok dolgoztak itt. Felső-Magyarország talán egyetlen egy magyar munkásgárdával induló üzeme, a parádi huta 1762-ben már fele arányban szlovákokat is foglalkoztatott. Felső-Magyarország üvegkészítőinek vándorlása szinte állandó volt. Amíg Erdélyben az egyes üvegkészítő központok hosszú élettartama miatt a migráció jelei alig érződtek, addig Felső-Magyarországon a sok kis üveghuta közül - néhány kivételtől eltekintve - a legtöbb csak néhány évtizedig tartotta fenn önmagát, és munkásai ilyenkor újabb hutákban kerestek megélhetést, vagy újabb üzemet létesítve tettek eleget egy-egy uradalom tulajdonosa kérésének. A hutások vándorlása nyugat-keleti és észak-déli irányú volt. Nyitra, Túróc, Trencsén, Pozsony, Árva és Zólyom vármegyei településekből származók nevével igen gyakran találkozhatunk a nógrádi, a hevesi és a borsodi huták különböző kimutatásaiban. DUNÁNTÚL A középkori üvegipar újjáélesztésére tett első kísérletek sorába tartozott a Batthyány-család kezdeményezése, amikor a XVI. század végén egy közelebbről meg nem jelölt helyen „üvegbányát" létesítettek. Dunántúl közhasz24