Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

üvegek falának fény- és árnyékhatásait növelő optikai díszeket, valamint az edények falára vagy falába ragasztott, forrasztott üvegfonatokat. A felső-magyarországi üveghutákban Erdélyhez képest hamarább jelentek meg a német és a cseh-morva üvegesek. A lengyel kapcsolat is jóval tovább élt, mint Erdélyben. II. Rákóczi Ferenc főként a makovicai uradalomból csábított hutásokat áttelepülésre. Innen költözött be Hutnik Tamás is, a kiváló üvegesmester a regéci uradalomba és korszerűsítette, majd felvirágoztatta az 1916-ig működő üzemet. A lengyel területek később is fontos szerepet játszottak Zemplén hutáinak szakmunkás-utánpótlásában. Krakkó és Sandomierz környéki hutákból hozatott munkásokat Trautsohn herceg, miután átvette a Rákócziak regéci uradalmát. A bükki hutákban és. a nógrádi Divényben is bizonyíthatóan lengyel területekről származók voltak az első üvegkészítők. Amíg Felső-Magyarország nyugati és déli részén a lengyel munkások jelentős számára utaló adatokat találunk, addig északon és nyugaton Szilézia és Regécz pecsétje 1696-ból 23