Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG Felső-Magyarországon alakult ki az üveghuták számát tekintve a legjelentősebb magyarországi üvegipar. A már említett makovicai üvegcsűr, a sztebnyiki huta mellett, e területen, különösen az északi részeken sok korai, XVII. századi üveghuta üzemelt közel három évszázadon keresztül. Az Alfölddel határos hegyvidéki területek üvegipara újabb képződmény volt, főként a XVIII. században jött létre, s az itt működő üveghuták a XIX. században élték virágkorukat. A Felső-Magyarország északi részén (Ung, Zólyom, Bars, Árva, Liptó, Nyitra, Szepes és Ugocsa vármegyékben) működő üveghuták történetét csak vázlatosan ismerjük, az itt gyártott közhasználati üvegeket pedig csak igen felszínesen. Úgy tűnik, hogy ezek a huták csak korlátozott piaci igényeket elégítettek ki, elsősorban ablaküveg-készítéssel foglalkoztak. Feltehetően a termékszerkezet alakulásában nagymértékben közrejátszott az, hogy a terület városainak lakossága viszonylag a legfejlettebb gazdasági körülmények között élt Magyarországon. A szepességi városok, Kassa, Bártfa, Eperjes lakói korábban igényelték a világosságot, a fényt átengedő ablaküveget, mint az ország más részein, különösen az Alföldön. A cseh-morva, lengyel üvegesek szebb és olcsóbb öblösüvegeket kínáltak megvételre, mint a helyiek, ezért is nem valószínű, hogy számottevő öblösüveg-készítés folyhatott itt. Az északi területek üveghutáinak termékei közül a legismertebbek és a legjobban elterjedtek a kék színű, különböző formájú és funkciójú üvegek voltak. A kék színű üvegkészítés kialakulásában csakúgy, mint Erdélyben, itt is feltételezhetően a habán fazekasoknak volt szerepük. Erdély mellett ugyanis a legjelentősebb habán telepek e tájon voltak. Kosolna, Lévárd, Szobotist és Dejte híres habán fazekasközpontjai az üvegkészítő műhelyek közelében működtek. Felső-Magyarország déli része (Zemplén, Borsod, Heves, Nógrád), sajátos üvegiparának kialakulását a gazdasági tényezők befolyásolták. A Zemplénihegység, a Bükk és a Mátra erdőségeiben megbúvó kis üveghuták elsősorban az Eger-Gyöngyös, a Miskolc környéki és a Tokaj-hegyaljai borvidékeket látták el bor tárolására és fogyasztására alkalmas termékekkel. A közhasználati üveggyártásra inspirálóan hatott az, hogy a hutákat alapító földesurak pincészetei nagy mennyiségben igényelték a bor tárolásához szükséges palackokat. 21