Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

„bogárhátú viskóba" (9. sz. levél). 1905 júliusában innen írta a4. sz. levelet, augusztus 2-án viszont már Lillafüredről köszöni meg az együtt töltött szép napokat. 1908-ban írott levelében részvéttel adja hírül a radnóti ház leégését (9. sz. levél). A közölt huszonhat levél közül hét íródott Pósa Lajoshoz, tizenhét a feleségéhez, egyet írt mindkettejükhöz, s ugyancsak egyet Sárikához, Pósáék leányához (4. sz. levél). Igen változatosak, sőt figyelemreméltóak a megszólítások, különösen a Pósa Lajoséi. A közeli barátságot tükrözi a szóbeli tegezés. A 70 éves Herman Ottó 1905-ben Lidimamának szólítja a 30 éves asszonyt. Több helyütt megköszöni a küldött könyvet, verset, dicséri hazafias verseit, jelentősnek ítéli a gyermekirodalom művelésében kifejtett tevékenységét. A 15. sz. levélben, 1910. december 24-én valószínűleg Pósa Lajosné ugyanazon évben megjelent Aranyvirág c. kötetét köszöni meg. Ezért még a képviselői mandátum elfogadásáról is lebeszéli Pósa Lajost. Figyelemre méltó Herman Ottónak a szerkesztési tevékenységéről vallott véleménye, felfogása, miközben korholja Pósa szekercével végzett szerkesztői tevékenységét (7. sz. levél). Pósa Lajos halála után, 1914 júliusában és augusztusában még segít az özvegynek a hagyaték elrendezésében (24. sz. levél). Az itt közölt levelek egyik fő értéke az, hogy a két utolsó 1914. november 22-én kelt. Ezeket a már halálos ágyán fekvő Herman Ottó írta, lehetséges, hogy utolsó írásai. Reszkető az írása, megváltozott nagy, kemény magabiztossága. Közlekedési baleset következtében 1914. december 14-én hunyta le örökre szemét. HERMAN Ottó tudományos tevékenységéhez, végzett és tervezett további kutatásaihoz is szolgáltatnak eddig ismeretlen adatokat a közölt levelek. 1904 áprilisában írott levelében (3. sz.) megkéri a Gömör megyei Radnótról származó Pósa Lajost, legyen segítségére a Rimaszécs körüli sertéstartás és juhtenyésztés feltárásában. Radnóton a szülői házat Pósáék - úgy tűnik - állandóan fenntarthatták, maguk is gyakran felkeresték. 1905 augusztusában már újabb kutatáshoz kéri Pósa Lajos támogatását. A nemzetségi szervezet társadalomnéprajzi sajátosságait tervezte kutatni Gömör megyében. Az 5. sz. alatt közölt levelében pontos tematikáját adja a tervezett monografikus igényű kutatásnak. Ez tudománytörténeti szempontból is igen jelentős. Mint érdekességet említem meg, ismerte a cédulázást, mint az anyaggyűjtés és rendezés metodikai rendszerét. A gömöri kiszállás, vagy kiszállások tudományos eredménye tudományos publikációiban nem tükröződik. A közölt levelek közül több tükrözi HERMAN Ottó személyes ha67