Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)
15. Budapesten 1910 decz. 24. w Édes Lidike lányom! A könyv, arany szíve megnyilatkozása, hozzánk talált, hogy beteg madaram fájdalmát enyhítse. Én felkeltem, - feleségem tizednapja, hogy gonosz indulatú lábfájástól gyötörtetve, ágynak dőlt. így „ünnepelünk!" Ezt azért írom, nehogy gondolatai támadjanak. Szegény betegem nem írhat. Minden jót kíván, szíve egész szeretetével üdvözli az öreg Herman Ottó 16. Budapest 1911 november 18. 2 " Aranyos Lidikém! Az este megbeszéltük az asszonykával a „rendet", a megállapodás pedig az, hogy az asszonyka ezentúl minden pénteken d. u. otthon van azok számára, a kiket szeret, legelső helyen tehát nektek. De én is szeretnék ám olyankor otthon lenni - és mivelhogy most az értekezleti járvány dühöng, mely dupla rendet követel, arra kérlek benneteket; adjátok tudtul jöveteleteket, kártyán 24 órával hamarabb. Az öregeknek és a fiataloknak ősbácsija Herman Ottó 17. Budapesten 1912 április 30. 2 ' Édes jó Lidike lányom! Már bele is fásultam a sok dicséretbe; mert hát mi tűrés tagadás van benne, bizony legtöbbnyire „sablonos" az. De azért a megtisztelő és édes megemlékezésért, a mely legkedvesebb környezetembe: a gyerekek közé beállít, a melyből kicsendül a gyöngéd szív hangja, szívem legjobb köszönete jár, meg is adom szívem legforróbb indulatával, fogadja kegyesen, szeretettel. x Mi már hazatértünk és képzelje csak: a tavasz haladtával a Nap beköszöntött hajlékunkba: igaz, hogy keskeny pasztán, de mégis, legalább enyhített beteg madaram nagy baján. Lajos barátomat és a gyerekeket üdvözölve öleli az öreg Herman Ottó 18. Budapesten 1912 november 26. 22 ÉdesLidusom! Holnap - szerdán, nov. 27kén -délután 4 órakor és expresse Magácskánál teszem tiszteletemet még pedig asszonyi ügyben, feleségem küldetésében. Addig is kezét csókolja és öleli öreg Herman Ottó bácsija 63
