Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

meg. Elsősorban azért, mert a pince bejárati folyosója berogyott. Az új tárlat a Bethlen Gábor út 16. sz. alatti ház reprezentatív présházában indul, innen nyitottak lejáratot a görög-pincébe. A Pincemúzeum látogatottsága 1974 és 1981 között 20 és 26 ezer között mozgott. Az új borászati kiállítás elkészülte szétzilálta a templomi, régi állandó kiállítást. Az új kiállítás elkészítésének nem akadt gazdája, illetőleg bebizonyosodott, hogy a templom belső tere tulajdonképpen nem alkalmas múzeumnak, nincsen raktára, nem fűthető, nem alakítható ki benne munkaszoba. Ezért a megyei Múzeumi Igazgatóság visszaadta az épületet a helyi tanácsnak, miután a teljes belső teret felújította. Ezután a templomot a község művelődési házának üzemeltetése mellett a helyi Zilahy György művészetbaráti kör, illetőleg nyaranta, a tokaji nyári képzőművészeti táborok kiállításaira hasznosították. Ezzel egyidőben nyílott lehetőség egy új, reprezentatív, copf stílusú, görög kereskedőház, az ún. Karácsony-ház (Bethlen Gábor u. 7.) megszerzésére Tokaj főterén. Az új épület megszerzése ügyében Pap Miklós hallatlanul sokat tett, levelezett, szövetségeseket keresett, tárgyalt, meggyőzött, akkor is bízott a sikerben, amikor már más alig. A vásárlás - a megyei tanács pénzén - 1978-ban végül realizálódott. Közben a kulturális kormányzat 1975-ben az intézmény nevét Tokaji Múzeumra változtatta. Ezután kezdődhetett meg a Tokaji Múzeum életének újabb szakasza, az új épület teljes műemléki felújítása. Az Országos Műemléki Felügyelőség a felmérést 1978 őszén kezdte meg, a kivitelezés pedig előreláthatólag 1983-ban befejeződik. A történelmi kisvárosnak tehát 1984-re nyílhat meg a táj történetére és kulturális életére kitekintő reprezentatív múzeuma és kiállítása. A Tokaji Múzeum több mint harmincéves harcát lényegében egyedül Pap Miklós vívta, a támogatást is maga szervezte, szorgalmazta. Álljon itt az előbbiek kiegészítésére és bizonyítására még néhány adat Pap Miklós által szervezett időszakos kiállításokról. Lehet, hogy ezek nem mindegyike volt nagy kiállítás, de ennek minden munkája, a koncepció kidolgozása, az anyaggyűjtés, a kivitelezés és a bemutatás is mind az ő kezemunkája volt. Segítője is csak akkor akadt, ha azt maga szervezte. 1948 és 1981 között 44 kiállítást rendezett. Készített történeti, irodalmi, néprajzi, politikai, képzőművészeti, gazdaságtörténeti stb. tárlatokat. Álljon itt ebből néhány a készítés évszámával: az 1848-as szabadságharc (1948), Hegyalja képzőművészete (1960), II. Rákóczi Ferenc-emlékkiállítás (1963), Halászat-vadászat (1965), A Tanácsköztársaság napjai Tokajban (1968), Hegyaljai borcímkék (1972), Magyar várak (1978), 180