Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

gyakat. Meghatározta további munkáját is: Elsősorban az ősfoglalkozások eszközeit kívánja gyűjteni, mert ezek segítenek legtöbbet őstörténeti kutatásokhoz. Felhív a levéltári kutatások fontosságára is.

29 1909-ben KÓRIS tovább folytatta a mezőkövesdi gyűjtést, az eredeti terveknek megfelelően azt még nem fejezte be. A bizottság terve a következő volt: „...Kóris Kálmánnal 1910-re meg akarjuk Íratni az erre vonatkozó összefoglaló munkáját." Minden lehető támogatást megadtak a munkához, oda csoportosították az összes pénzügyi tartalékukat és segítőtársakat rendeltek Kóris mellé. „LEGÁT Gyula tanár a rajzolásban, házak felvételében, dr. BARTUCZ Lajos anthropológiai kutatásokat végzett, NYÁRI Dániel levéltáros az ottani levéltárat kutatja, míg FEYER Gyula folytatta az elmaradt fényképezést. Munkájukban annyira előre haladtak, hogy a matyóság néprajzát felgyűjtöttnek mondhatjuk." Többszáz felvételt, rajzot és jegyzetet hoztak be, és sok tárgyat vásároltak. Az anyag feldolgozását 1909 telére tervezték megkezdeni, úgy, hogy az 1910 nyarára teljesen készen álljon az első kötet. ISTVÁNFFY Gyula 1909-ben ugyancsak folytatta a Palócföld kutatását. Bánhorvát, Bánfalva, Dédes, Uppony, Sáta, Csokva, Omány, Mercse, Báta, Királd községekből hozott be „becses anyagot". Útjáról jelentést adott be. A néprajzi tár gyarapítására ez évben 3.655 koronát és 94 fillért fordítottak.

30 Az orvosok és természetvizsgálók 1910-ben Miskolcon kívánták megrendezni éves összejövetelüket. Elhatározták, hogy ez alkalomra a múzeumi osztály „a női ipari iskola termeiben a gyűjtött néprajzi anyagból kiállítást rendez". A Jelentés c. múzeumi kiadvány a kiállításról így ad hírt: „...Kóris Kálmán a múzeum termei mellett s a női ipariskola céljait szolgáló 2 teremben és folyosón felállította azt az egész gyűjteményt, melynek összehordásán évek óta fáradozik. A folyosón nagyobb bútorok, hímzések, bábsütő s kékfestő minták, házmodellek s közel 100 nagyított fénykép volt elhelyezve, melyek már magukban érdekesen mutatták be a matyók építkezéseit, viseletét, szokásait. Az első terem hű hasonmásban egy matyó ólat mutatott be, az ól teljes berendezésével s élethű alakokkal, amint a tűz körül ülnek... A másik terem első része a szövés, fonás... eszközeit tárta elénk... A terem másik része egy matyó szobát, pitvart, konyhát mutatott kívül-belül a legteljesebb hasonmásban teljesen berendezve." A kiállítás csak a Magyar orvosok és természetvizsgálók miskolci rendezvényére készült, de a nagy siker láttán célul tűzték azt, hogy „folyó év tavaszán" (ez valószínűleg 1911) ismét felállítják a múzeum földszinti termeiben.

31 A költségvetésből ez évben is a néprajzi 115