Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

gyűjtésre fordították a legnagyobb összeget, 3000 koronát. A régészet 2000, az éremtár 200, a természeti tár 500, a könyvtár 400 k. támogatásban részesült. A néprajzi tárgygyűjtemény évi gyarapodása 205 dh.

32 Az 1910. évi néprajzi kiállításról, annak méreteiről, anyagáról és eredményéről nem tudunk, az 1910-es évek jegyzőkönyvei nem maradtak meg. A sikerre egy későbbi, egy 1911. évi adat utal vissza. „A néprajz terén folytatni kell a matyó gyűjtés feldolgozását, nevezetesen a múlt nyáron a helybeli leányipari iskolában felállított s szétszedett kiállítás újabb felállítását, mely a múzeum épület két földszinti termében most van folyamatban, továbbá az erre vonatkozó irodalmi mű kiadását s a folklór terén való kutatásokat."

33 A múzeum századunk első évtizedének végével felhagyott az évkönyvek kiadásával, helyette a következő publikációt adták ki: Jelentés a Borsod-Miskolci Múzeum működéséről. Az 1908-1909 és 1910. évi működését egy-egy füzetben összegezték. Megemlítik, hogy Kóris Kálmán folytatta Mezőkövesd, Tárd és Szentistván matyósága körében a néprajzi gyűjtést. Mivel 1910-re tervezték a kutatás befejezését, még a félretett segélyeket is kiutalták. A publikációt három kötetre tervezték. KÓRIS Kálmán mellett felkérték LEGÁT Albert budapesti tanárt a rajzok és a linómetszetek készítésére, BARTUCZ Lajost az antropológiai kutatásokra, valamint LORÁND Lajos ugyancsak budapesti tanárt a történeti források tanulmányozására. Többszáz fényképfelvétel, rajz került a múzeumba. „A három kötetre tervezett mű I. kötete, ha az anyagi alapok meglesznek, legközelebb fog napvilágot látni." Az 1910-es jelentés hírt ad arról, hogy ISTVÁNFFY Gyula polgáriskolai igazgató a múzeum felkérésére két gyűjtőutat tett a palócok néprajzának kutatására. A következő községeket látogatta meg: Bánhorvát, Bánfalva, Dédes, Uppony, Csokva, Sáta, Omány, Mercse, Báta, Királd, Apátfalva.

34 KÓRIS Kálmán kutatásait 1911-ben a matyóknál tovább folytatta, elsősorban az anyagi kultúrát és a népművészetet tanulmányozta. Ugyanitt Bartucz Lajos az antropológiai kutatásokat megkezdte. Istvánffy Gyula palóckutatását 1911-ben is szorgalmazzák és támogatják. Újabb célt is tűznek ki: „A Tisza menti halászat s ősfoglalkozások valamint a folklór terén való kutatásokkal Bank Sándor és Istvánffy Gyula fognak foglalkozni."

3S 1911-ben Mezőkövesden is készül néprajzi kiállítás Izabella főhercegnő látogatása alkalmával, ezt Tornay Gyula alispán kezdeményezésére a múzeum textilgyűjteményéből Biró Sándor rendezte.

36 A Borsod-Miskolci Múzeum épületébe tervezett néprajzi kiállítás 1911 nyarán elkészült. Ezt a Közművelődési és Múzeumi Egyesület mú116