Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

gos Főfelügyelősége hozzájárul. Ez esetben lehetőséget láttak arra, hogy a gyűjtés első ciklusa januártól március végéig - a fenti rendszer szerint elkezdődhessék. Kikötötték még azt, hogy a gyűjtésekkel, a tárgyakkal és a „cédulakatalógussal" havonta el kell számolnia, s csak azt követően biztosítják a második, majd ismét a harmadik havi ellátmányt. Igen körültekintően előírta a bizottság a gyűjtött tárgyakhoz fűződő információk összegyűjtését ilyképpen: „A gyűjtő által vezetett naplóban a bizottság főképpen azt óhajtja megörökíteni egy-két szóval, hogy az illető tárgyra nézve, ha valamely ok miatt a gyűjtő akadályozva lesz mégis bármely szakember a kérdéses tárgyat katalogizálhassa, leírhassa, s a tárgy hitelesen megállapítható legyen." A tárgyak és a hozzákapcsolódó néprajzi gyűjtés feldolgozására vonatkozóan pedig a következőket írták elő: „A bizottság nem fogadja el azt, hogy ezekre a tárgyakra nézve, melyek az ő költségén gyűjtettek és vétettek senkinek is előjoga legyen, sem a Nemzeti Múzeumnak sem másnak. Előjoga csak a Borsod Miskolci Múzeumnak van... feldolgozásra jogot csak a saját hivatalos embereinek ad éspedig egy év leforgása alatt." Tehát 1908. március 31-től 1909. március végéig Kóris Kálmánnak, ez csak akkor hosszabbítható meg, ha a gyűjtést tovább folytatja és az egészet együtt kívánja feldolgozni. Bárhol publikálja az így gyűjtött anyagot hivatkoznia kell arra, hogy azt kinek a költségén végezte, illetőleg minden évben rövid jelentésben kell beszámolnia a „Múzeum Évkönyvében".

22 Kóris Kálmán saját költségére is felajánlhatta a gyűjtést, mert az 1906. évi decemberi bizottsági jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk: „Kóris Kálmán többi ajánlatát elfogadjuk azonban a jövő nyári szünidőre a múzeum ingyen gyűjtését nem fogadja el, hanem a viszonyokhoz képest a saját erejéből nyerhető napidíjban fogja részesíteni."

23 A Vallás és Közoktatási Minisztérium támogatásával, a Magyar Mérnök és Építész Egylet kiadványaként folyóiratot terveztek indítani Magyar Parasztház címmel. Felvetődött Miskolcon is az a terv, hogy „a néprajzi gyűjtés területén lévő építészeti emlékek feldolgozását és ismertetését reá hagyja." 1907-ben már tervezték azt, hogy egy főfoglalkozású szakembert állítanak a múzeumi gyűjtőmunka élére: „3200 k. összjavadalommal egy rendes múzeum őri állást szerveztünk volna, de a Főfelügyelőség pénz hiányában azt sem helyezte kilátásba."

24 Úgy tűnik, hogy KÓRIS Kálmán alkalmazása vetődött fel ekkor. Kórist a miskolci múzeum más munkákkal is meg akarta bízni, így pl. az Avasi templom restaurálási tervének elkészítésével is,

25 valamint más tagokkal együtt „a megyei ingó és ingatlan műemlékek pontos összeírására".

26 113