Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

LESZIH Andor az egyesület kiadványának, A Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum-Egyesület Évkönyvének 1905-1906. köteté­ben jelentést közöl A Borsod-Miskolci Múzeum 1905-ik évben címmel. Ebben a néprajzi tár gyarapodásáról így ad hírt: „A néprajzi tár gyarapo­dása: 311 darab. Valamennyi matyó; a zöme Mezőkövesdről, ezenkívül Tardról és Szentistvánról." Pontos felsorolást ad az anyagról, majd meg­említi, hogy „...ifj. Kóris Kálmán rajztanár ...hosszabb időt töltött kö­zöttünk s volt szíves ezen már nehezen megszerezhető néprajzi tárgyakat összeszedni. ...Borsod megye néprajzi tekintetben át lesz kutatva, a ku­tatás eredményeképpen az anyag feldolgozást is nyer." Megemlíti Kóris Kálmán idevonatkozó publikációit is. A néprajzi gyűjtemény száma 1904-ben 166 volt, 1905 végére ez a szám 477-re emelkedett. 13 Kóris Kál­mánt 1906-ban a Múzeumi Bizottság szakosztályvezetői teendőkkel bízta meg, a matyó, palóc és barkó gyűjtések irányítását bízta rá. LESZIH An­dor a Borsod-Miskolci Múzeum néprajzi gyűjteményének fejlődéséről a Miskolci Naplóban is beszámolt. Büszkén emlegeti „...a zárt és nagy gonddal, szakértelemmel összeszedett gyűjteményt..." Újonnan rende­zett kiállítást említ: „Szép gyűjtemény... Ami hely még maradt, ott Kóris Kálmánnak (aki a tárgyakat is gyűjtötte) a rajzai és festményeiből van mutatónak egy pár kitéve." 14 Az egyesület Évkönyvében 1906-ban megjelent egy igen jeles nép­rajzi tanulmány, VIKÁR Béla: Szűcs Marcsa népballadánk eredete cím­mel. Az új forrásokon nyugvó tanulmány előadásként is elhangzott - az egyesület rendezésében szervezett sorozat keretében - 1906. február 25­én. 15 A néprajzi tárgygyűjtés olyan eredményes lehetett, hogy 1907-ben már igen nagy tervek alapjául szolgált. A Múzeumi Bizottság a következő határozatot hozta: „A néprajzi osztályra nézve elhatározza a bizottság, hogy egy nagy múzeumot létesít a matyó palóc népek etnográfiai tárgyai­ból, mely múzeum az egész felső Magyarország központja lenne e tekin­tetben. A megkezdett mezőkövesdi gyűjtés alkalmából tisztán látja a bi­zottság, hogy e néptájak néprajzi emlékeit a Borsod-Miskolci múzeum­nak kell összegyűjteni, s e kérdést nekünk kell elintéznünk s mert tudatá­ban van annak, hogy e kitűzött cél milyen nagyfontosságú és a dolog ter­mészete miatt szinte égetően sürgős, - elhatározza, hogy minden ereje és tehetségé szerint a néprajzi gyűjtésre fekteti a fősúlyt, s a rendelkezésére bocsátott dotáció legnagyobb részét is erre fordítja." Az egyesület vá­lasztmányának ülésén 1908. június 28-án LESZIH Andor „múzeum-őr" a választmány jelentésében már Felsőmagyarországi Néprajzi Múzeum kialakítását tűzi célul. 16 111

Next

/
Thumbnails
Contents