Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

bányán a bányászattal foglalkozók: a vájárok, csillések, törősök, molnárok. Bretzenheim Károly halála után a birtokot 1823-ban fia, Ferdinánd örökli. A fiatal hercegben nagy ambíciók feszülnek, mint arany- és ezüstbánya tulajdo- •nosra nagy várakozással tekint a reformkor hazafias tettekre váró közép- és főnemessége. „A regéczi porcelán gyárának megvalósítója — és ezzel a magyar porcelán életrehívója — Széchenyi István igézetében élt, szoros baráti köréhez tartozott" — írja róla egyik tanulmányában Mihalik Sándor.

2 Ennek tulajdonítható, hogy „cselekvésre határozza el magát, s ugyanabban az évben — 1825ben -, mikor az amúgy is példaképnek tekintett barátja, Széchenyi István, az országgyűlésen feláll s megajánlásával lehetővé teszi a Magyar Tudományos Akadémia alapítását, Bretzenheim is építkezésbe kezd, s regéczi birtokán, Telkibányán a magyar porcelán gyártására hajlékot és otthont emel. Ezzel a reformnemzedéknek teremtő alapjává válik ő is." Sokáig úgy véltük - Mihalikkal együtt -, hogy Bretzenheim herceg elhatározása mint önzetlen tett a reformkor szelleméből táplálkozott. „Bretzenheim Széchenyi azon elgondolásában is hasznos segítőtársnak bizonyult, mely szerint az ország polgárosítása a gazdasági viszonyok átalakítása útján is megvalósítható" - írja Mihalik.

3 Valójában Bretzenheimet a reformkor szelleme nem fűtötte olyan tűzzel, mint azt mi utólag feltételeztük. Ez érthető, hiszen ő egy egészen más, tőlünk idegen kultúra emlőin táplálkozott gyermekkorától fiatal éveiig. 1831-ben nősült. Felesége Schwartzenberg Karolina hercegnő volt, *. Schwartzenberg herceg osztrák miniszterelnök testvére. Egyesek magyar ézelműnek vélték, aki emiatt került ellenséges viszonyba testvérével, Schwartzenberg herceggel. A valóságban viszont Bretzenheim és felesége németek voltak, akik ha beszélték is törve nyelvünket, kritikus időben inkább saját hazájukkal éreztek. A reformkor nemzeties légköre Bretzenheimet is magával ragadta, de alaptalan azt hinni, hogy a magyar porcelán létrejötte kizárólag innen kapta az ösztönzést. Még az sem biztos, hogy Bretzenheim volt a legtevékenyebb ebben, ő hidalta át anyagi áldozatával a bajokat, ő volt az, aki mindig a legnagyobb igényekkel lépett fel, a legnagyobb lehetőségekkel rendelkezett. Az uradalom és a tulajdonos érdekeit sem hagyhatjuk ki a számításból, mint ezt az eddigi kutatók tették. Említettük, mindkét uradalom elhanyagolt volt amikor a Bretzenheimek megjelentek Sárospatakon. A hiányos felszerelés és a szerény állatállomány nem tette lehetővé a földek szakszerű megmunkálását. Ezért nőtt a parlagon hagyott földek aránya a megművelt területekkel szemben. A Bretzenheimek mindennel megpróbálkoztak, hogy az uradalom rentabilitását helyreállítsák. Elsősorban az un. „kisegítő üzemágak" számát és színvonalát növelték. Ilyennek számított a bányászat is, melyet az egymást sűrűn , váltó tulajdonosok elhanyagoltak. A Bretzenheimek alatt fellendül a bányamüvelés. Az elhanyagolt, beomlott aknákat kitisztítják, a törőkét üzembe helyezik. Miután a bányászat és a feldolgozás speciális felkészültséget, nagy 6