Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)
Ceciliával. 104 1853. május 15-én Csernoszter Ceciliát már úgy említik, mint „Mayer János Porczellán gyár birtokosának neje"-t. 105 Meddig élt, végig Telkibányán maradt-e, a református egyház anyakönyveiből nem derül ki, lévén Mayer János és felesége katolikus. Szabó István és Mándoki Zsuzsa 1853. május 13-án született Terézia nevű leányát neje Csernoszter Cecilia már nem vele, hanem „Ns Szabó Ignatz helyi Jegyző "-vei keresztelte együtt. Szabó István és Mándoki Zsuzsa 1856. november 12-én született Sámuel nevű fiának keresztszüleiként már egyikükkel sem találkozhatunk, keresztszülőikként „Ns Sárkány Pál Os (kola) tanító és neje Csályi Ersebet" szerepel. 106 Ugylátszik, rövid ideig lehetett a gyár birtokosa, mert 1853. május 15-én már csak Csernoszter Ceciliát emiitik a „Porczellán gyár birtokosának" nejéül. 1852. március 1-én még feleségével együtt említik Túri János és Mészáros Borbála, József nevű gyermekének keresztszülőjeként, 1 ° 7 ugyanezen év augusztus 29-én pedig Lutheranus András és Túri Erzsébet, István nevű fiának keresztszülőjeként szereplő Kerekes János a „poertzellán gyár vezető" (hajadon leányával, Kerekes Veronikával). 108 Ezek szerint 1852. március l-e és augusztus 29-e között kellett a porcelán gyárból elmennie, feleségének pedig 1853. május 15. és 1856. november 22-e között. Először arra gondoltunk, hogy meghalt. Ezt a feltevést azonban megdöntötte az a körülmény, hogy a gönci katolikus plébánia halálozási anyakönyveiben a szóbanforgó időben nem szerepel, valamint, hogy még a későbbi időben is találkozunk említésével. Az anyakönyvi adatokból a gyár az 1849-50. évi működéséről nem kaptunk képet, pedig más forrásokból tudjuk, hogy a gyár ha nem is állt le teljesen, alig működik. Bretzenheimet a honvédelmi bizottmány és a kormányzó hazaárulónak nyilvánította, javait elkobzás végett összeírták és felbecsülték. A gyárat ekkor Mayer János és Szentiványi Frigyes kezeli. A gyár ügyei Bretzenheim Bécsből Patakra való visszaköltözése után rendeződnek némiképp, de mint a kassai kereskedelmi és iparkamara 1852-53. évi jelentései mutatják, bár a telkibányai áruk kiválósága és keresettsége nem csökkent, a visszafejlődés állapota azonban megkezdődött. Hogy mindez Mayer személyével összefügg-e, vagy sem, nem tudjuk. Az azonban biztos, hogy 1857-ben már csak ,,kívülről" igazgatója a telkibányai gyárnak, hiszen ekkor már a regéczi üveghuta bérlőjeként említik. 109 Ez a huta Regéczhez kb. egy órányira volt. 1851-ben az üzem három településből áll: Közép-, Ó- és Uj-Hutából. E huták őse 1748-tól működött. Egyik, 1847 körüli feljegyzés szerint „a régi üveg huta ezelőtt az új hutában volt, honnan Ferdinánd (Bretzenheim) herceg alatt a'közép hutába tétetett át, az előbbeni leromboltatván, s a' mostani egészen újból készíttetvén Rötcker üveg gyár bérlője által". 1841-ben Lányi Sámuel, 1845-ben pedig — közvetlenül Rötcker előtt — Radeczky József és társai bérelték. A bérlők a huta mellett lévő bérlői lakban laktak. A hutához tartozó egyik épületet „üvegnyújtó kemencének" hívták. E szerint öblösüveg készült benne a múlt század közepén. 110 45
