Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

A megfelelő masszák kialakítását célzó kísérletek az új épület elkészüléséig, kb. 3-4 évig folytak s csak akkor indult meg 1830-ban, vagy 1831-ben a folyamatos termelés, amikor a kísérletek kielégítő eredményre vezettek. 6. AZ ÚJ ÉPÜLETBEN Az első ismert gyárigazgató Hüttner Mátyás volt, aki — mint forrásainkból kitűnik — 1829-ben szerződött a gyárra a herceggel. A Bretzenheim-levéltár nem nyújtott felvilágosítást arról, hogy kik segítettek a gyár szakszerű megtervezésében. Egy biztos, hogy a későbbi közreműködők néhány prominens képviselője, Hüttner Mátyás, Hüttner József és Heiszl Antal már 1828 elején Telkibányán vannak. 1828. március 6-án ők szerepelnek Tóth András és Horváth Erzsébet szülők, Erzsébet nevű leánya keresztszüleiként a telkibányai református egyház anyakönyveiben, mint ezt Mihalik kimutatta.

20 Az anyakönyvek ezenkívül is sok más érdekes adatot tartalmaznak a gyár korai és későbbi időszakára. A gönci plébánia vegyes anyakönyveinek 1767-től, 1837-ig terjedő I. kötetében olyan adatra isbukkantunk,mely szerint a Hüttnerek és Heysl Antal már 1827 végén Telkibányán vannak. Ekkor, szeptember 17-én kereszteli Heysl Antal (Antonius Heiszel) és Hüttner Franciska (Domicella Francisca Hitner), Patre Ignato és Szőts Erzsébet Anna nevű leánykáját.

2 * Ezek a feljegyzések azért is figyelemreméltók, mert egyikükben — az 1829. május 4.-iben — a későbbi gyárigazgató, Hüttner Mátyás veje - Hüttner Franciska férje - Heiszl Antal is,

»Director"-ként szerepel. Sokáig azt hittük, hogy az új épületbe való átköltözködéskor a gyár vezetésében is változás állt be, mert 1829-től már Hüttner Mátyás az igazgató. A gönci katolikus plébánia házassági anyakönyvének azon az oldalán, ahol Heysl Antal és Hüttner Mátyás lányának, Hüttner Franciskának 1828. május 4-én kötött házasságát jegyezték be, világosan olvasható, hogy a vőlegény nem a kőedénygyár direktora, hanem az aranybányáé

22 (Director auri fodinae). Ez az adat azért is meglepő, mert az itt bányaigazgatóként működő Heysl Antal később fontos szerepet játszik a porcelán- és kőedénygyárban. Molnár szerint azok egyike volt, akinek — a Hüttnerek mellett — a porcelángyártásban is szerepe volt,

23 ami egyben arra is mutat, hogy a szájhagyomány valós adatot örökített meg, amikor az aranybányászat és a porcelángyártás között összefüggést talált. Csupán megjegyezzük, hogy a gyár személyzeti jegyzékében 1832-ben és később sem szerepel olyan személy, akinek mesterségbeli megjelöléséből biztosan következtethetnénk agyár termelésére. Noha 1831-ből már évszámos telkibányai edényünk van, az említett jegyzékek egyikéből sem következtethetünk a gyár életét jellemző, befolyásoló változásra. Ezt csak azzal magyarázhatjuk, hogy a szinte évenként felvett jegyzékben foglaltakon kívül még sokan dolgozhattak 20