Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

járomkészítésnek, amelyek erre (is) specializálódott településeket jeleznek. Különösen Cserépfalu, Nagyvisnyó, Répáshuta és Kisgyőr járomfaragói voltak híresek, bár nem kizárt, hogy hírnevüket elsősorban a faragott, cifra jármoknak köszönhetik, míg a többi településen nem volt szokás a járom faragással történő díszítése. Feltűnő azonban, hogy falvaink nemegyszer nem önmagukat, hanem a szomszédos településeket tartják járomfaragó-falunak: pl. a cserépfalusiak, akik a legtöbb jármot készítették, Répáshutát említik járomkészítőként, az ugyancsak híres faragó dédesiek Varból és Bükkszentlászlót említik, ugyanakkor a bükkszentlászlóiak KisgyőrX nevezik meg járomkészítő faluként. A varbóiak a cifra jármokat Répáshután és Bükkszentlászlón csináltatták, ám a „közönséges" darabokat maguk készítették el.

171 Ez is azt jelzi talán, hogy elsősorban a díszes jármok készítőit kísérte különösebb figyelem. A bükki falvak díszes jármai nagy távolságra eljutottak az Alföldre is. BODÓ Sándor utal rá, hogy a Mezőkövesd környéki borsodi falvak jármait használták a Hajdúságban.

172 Virágmotívumokkal különösen gazdagon díszített volt a cserépfalusiak járma, amelyet alkalmanként a járomfej végeinek ökörfejszerű kiképzésével ékesítettek. Az 1930—40-es években már elsősorban kereskedők révén árusították ezeket, akik Gyomáxól, Jászberényből, Jászapátiból, Túráról, Abádszalókxól küldték el megrendeléseiket.

173 A Bükkvidék falvaiban gyakran felbukkan a kisgyőriek leveles ággal, tulipánnal, hornyolt növényi motívumokkal díszített faragott járma. Jelentős tételben kereskedtek jármaikkal a répáshutaiak is: készítményeik eljutottak a Tiszántúlt, a Taktaközbt, és a Jászságba is. Alföldi uradalmak nemegyszer 50-60 darabot rendeltek egyszerre belőle. A Bükk-vidéki járom elterjedése jól példázza azt, hogy nemegyszer általánosan elterjedt munkaeszközök is tárgyát képezhették a nagytájak közötti termékcserének, részesei voltak a különböző régiók közötti munkamegosztásnak, specializálódásnak. Kiterjedt kereskedelem folyt a Bükk-vidék falvaiban készített favillákkal is. A Bükk-vidék fontos villakészítő központ volt: Nádasd, Cserépfalu és Nyárád lakosai mintegy 35 ezer favillát és gereblyét adtak el csupán a miskolci kereskedők útján - írja BALASSA Iván,

174 s jelzi, hogy emellett természetesen egyéb értékesítési módokkal is számolni kell (28. kép). Igazolják 171. Manga János gyűjtése 1947.: HOM. NA. 155. 5. 172. Bodó S., 1966.540. 173. Balázs G., 1984. 122-129.; Vö. még: LajosÁ., 1959-61. 131. 174. Balassa L, 1949. 119. 93