Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

ha igen, akkor ez elsősorban az asszonyi munka kiegészítőjeként, segítőjeként kap szerepet. A gyűjtögető tevékenység kapcsán fel kell hívnunk a figyelmet egyfajta ellentmondásra. Termékcsere, árucsere elsősorban eltérő gazdasági struktúrájú tájak, illetve települések között képzelhető el, ott valósulhat meg. A Bükkalja területén azonban lényegében minden településről ugyanazokat a termékeket vitték árusítani, s feltűnő, hogy ugyanazt a terméket az egyik falu piacra szállítja, ugyanakkor ugyanaz a település vásárlóként, felvevőként is jelentkezik. Az ellentmondás valójában csak látszólagos, s könnyen feloldható. Figyelembe kell vennünk ugyanis — a fentieknek megfelelően —, hogy az egyes településen belül más társadalmi rétegből kerül ki az „eladó" és a „vásárló". Vagyis sokszor nem célszerű falun belül értékesíteni a gyűjtögetett termékeket, s az igazából ritkán volt gyakorlat. Maga az árusítás, a termékcsere „idegeneket", „be nem avatottakat" vonz, s az esetleges igények ellenére sem „szokás" falun belül eladni. Ehelyett inkább megveszik ugyanazt a terméket más falubelitől; elfogadván ezzel egyszersmind a másfajta termékkínálatot, amely talán nem is „más", csak máshonnan érkezett. (Nem lehet feladatom ehelyütt a termékcsere ezen „etnopszichológiai" feltételeinek részletes végiggondolása, ám nem hagyhatom figyelmen kívül sem!) Másfelől figyelnünk kell arra, hogy a vegetáció — egy-egy geográfiai kistájon belül is — bizonyos eltéréseket, terminusbeli különbségeket produkál. Vagyis egy-egy gyűjtögetett élelem, pl. gombafajta, akkor is más néven, más egyedi vonásokkal, eltérő „produktumként" jelenik meg, ha valójában a természet ugyanazt „produkálta", csupán a vegetáció 2—3 hetes „csúszásával", különbségével. így a Bükkalján gyűjthető sok-sok gombanév is csupán egykét tucat speciesre vonatkozik, csak azok más-más időpontban, más néven jelentek meg a különböző falvak népének gyűjtögető tevékenységében, ugyanakkor népnyelvében is. Mindez azt is jelenti, hogy a vegetáció rendjének egy-két hetes elcsúszása sokkal mélyebben hatott az egyes falvak, kistájak életmódjára és kapcsolatrendszerére, mint az sejthető volna (lásd: munkamigrációról szóló fejezet). A gyűjtögetett termékek erőteljesen tájhoz, vegetációhoz kötöttek, amiből talán az következne, hogy különösen fontos szerepet játszhatnak a szomszédos tájak felé irányuló árucserében. Valójában erről szó sincs. Úgy tűnik, hogy a gyűjtögetett termékek — egy-két, talán újabb kori példát leszámítva - nem igen „lépik" át a kistáj határait. A Bükk hegyvidéki települései és a Bükkalja gyűjtögetése, illetve a gyűjtögetett termékekkel való kereskedelem közötti különbséget elsősorban a települések jogi helyzetéből adódó eltérések jellemzik. Az állami erdőhivatal 5 65