Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

5. Gyűjtögetett anyagok; az asszonyok szerepe az árucserében TÁRKÁNY SZŰCS Ernő felhívta arra a figyelmünket, hogy a gyűjtögetés, s az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elsősorban a falusi szegénység és az asszonyok tevékenységi formája volt.

121 Nem kívánom ezen a helyen részletesen taglalni a gyűjtögetés helyét a paraszti életmódban, s boncolgatni annak jogi vonatkozásait, azt azonban kétségtelennek érzem, hogy a táji adottságok ezen módon történő kihasználása mindig is szerepet kapott egyegy régió népéletében, s az ezzel kapcsolatos jogszabályok elsősorban ennek tényét hangsúlyozzák, pontosabban azt, hogy szükség volt a gyűjtögetés feltételeinek, „határainak" kodifikálására, s nem annak ellenkezőjét erősítik.

12 2 Kétségtelenül különbséget kell tennünk e vonatkozásban az egyes tájak, tevékenységi formák, életmódtípusok között. Úgy vélem azonban, hogy a hegyvidék vonatkozásában — nem csupán a kapitalizmus korára - igazak HEGYI Imre megállapításai:

123 a gyűjtögetésből származó jövedelem jelentős hasznot jelentett a népesség számára. Kétségtelenül igaz, hogy a föld-, ill. az erdőbirtoklás jogi formája sok vonatkozásban lehatárolta a gyűjtögető és a zsákmányoló életmód lehetőségeit. Úgy vélem azonban — s a kincstári erdészet példája alkalmas bizonyos következtetések levonására -, hogy a jogi határok nemigen akadályozták meg a populáció ez irányú tevékenységét. Ha figyelmünket a Bükk-vidék felé fordítjuk, akkor azonnal szembetűnő, hogy a gyűjtögető tevékenység lényegében a nők munkáját jelenti, pontosabban azt a területét a családi munkamegosztásnak, ahol az asszonyok belefolytak a gazdasági tevékenységbe (15. kép). Ritkábban érinti ez a gyermegmunkát, s gyermeki tevékenységet; 15. kép. Csipkét gyűjtő asszony, Szomolya (Viga Gy. felv.) 121. Tárkány Szűcs E„ 1981. 545. 122. Tárkány Szűcs E., 1981. 541. skk. 123. Hegyi /., 1975.510. 64