Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

hány jószág legeltetésére ad lehetőséget. A makkos erdőrészek legeltetési jogát árverésen szerezhették meg az érdekeltek.

76 A XIX. században a Bükk kincstári erdőségeiben még általános gyakorlat volt a sertések makkoltatása, s az őszi legelők zömét a makkos erdők tették ki. Ezek hasznosításához jelentős pásztor migráció is társult. 1869 augusztusában, a szentléleki pagonyban, a következő makkos erdőket jegyzik fel az őszi legeltetés céljából:

7 7 Erdőség megnevezése Sertés Ár/db Pénzösszeg Fehérkő, Szeleta, Lencséstó, Demény patak 60 2 120Háromkút, Sólyomkút, Od vaskő, Szentlélek, Forrásnyak, Vereskő, Nyárújhegy, Kis-Csipkés-árnyék Jávorhegy-árnyék, Sebesvíz-oldal, Jávorhegy-verő és kút Kiskőrös, Nyavalyás, Szentistván Létrás, Szentistván-verő Győri Kurtabérc, Nagy dél-árnyék, Lusta, Kisdél-alja, Kerekhegy, Dubczina ÖSSZESEN: 400 800,1871 őszén az alsóhámori erdőgondnokság területén 980 db sertést makkoltattak, egyenként 2 Ft-ért. Az uradalom maga is gyűjtette a makkot 35—60 krajcáros napszámbérért.

7 8 Bár az őszi legelők számadásai elsősorban a sertésekről adnak számot, vannak adatok, amelyek az őszi juhlegeltetésre, minden bizonnyal makkortatásra utalnak.

79 1869. november 3-án az erdőhivatal figyelmeztet egy Czifra nevű bacsót, hogy csak a bérelt erdőrészen (Jávorhegy-árnyék, Sebesvíz-oldal, Jávorhegy és Jávorkút) hajtsa állatait, s ne legeltessen a bérbe nem vett erdőrészeken.

80 (Az uradalomnak azonban lényegesen több gondja volt a juhászokkal, mint a többi pásztorral, s a juhászatot a XIX. század folyamán igyekszik kiszorítani erdeiből.) 10 2 22040 2 8020 2 24070 2 140,76. Vö.: TagányiK., 1896. III. 245-247, 320-322. 77. DEH. szám nélküli irat: 1869. aug. 21. 78. DEH. 65/1871. 79. Szabadfalvi J., 1963.131 -139.; Paládi-Kovács A., 1965.51. 80. DEH. 162/1869. 41