Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

Jelentős szerepet kaptak a jószágtartásban a falvak saját makkos erdei is. Több bükki település makkos erdejéről, illetve annak legeltetéssel való hasznosításáról emlékezik meg FÉNYES Elek is. Pl. Bátor: „... van makkos erdeje . . ."

81 Cserépfalu: „... az erdő ... sok makkot terem .. ."

82 Kondó: „Az erdő sok makkot teremvén, a lakosok a sertéstartást szorgalmasan űzik, s sok sertést hizlalnak."

83 Parasznya: „Az erdő leginkább bikk és tölgyfákkal ékeskedik. Bő makkján nagy számú sertést hizlalnak."

84 Radistyán: „A tölgyes bikkes erdő sok makkot ad, sok sertéseket táplál,"

85 Tardona: „... 3226 ha erdő, melly igen jó karban van; s igen sok makkot terem."

86 Nagyon nehéz annak megítélése, hogy a különböző jogállású, birtoklású erdőségek rendszeresen fogadtak-e az őszi makkra más, távolabbi területek állatállományából. A fentebbi adatok, s a recens gyűjtések azt igazolják, hogy a saját makkos erdővel nem rendelkező falvak népének is volt lehetősége a jószág makkortatására, bár bizonyára csak akkor és ott, ahol a helybeli állatállomány nem élte fel az egész makktermést. SZABADFALVI József - e vonatkozásban — a borsodi, abaúji és gömöri sertésmakkoltatásról a következőket írta: „A századforduló táján jobbára az uradalmak makkoltattak saját vagy bérelt erdőben. A községi sertéseket csak akkor makkoltatták, ha volt saját makkos erdejük. Ha már volt egy kicsi, akkor már foglalkoztak vele. Innen, amikor nem látták, át-áthajtották az állami vagy földesúri erdőbe is."

87 Magam úgy vélem, hogy a makkos erdők felkeresése nagy hagyományú pásztormigrációval fonódott egybe, amely ha változó intenzitással is, de állandóanjelen lehetett a Bükk-vidék falvainak állattartásában (8. kép). A jobbágyfelszabadítás, a községi erdőbirtokok bizonyára sokat nyitottak ezen a rendszeren, de úgy tűnik, hogy bérért az uradalmak is erdejükbe fogadták a jobbágyok állatállományát. Mindez azonban alapos történeti kutatásokat igényelne. Alább recens gyűjtéseim alapján mutatom be a makkoltatással kapcsolatos hagyományokat, különös tekintettel a tájak, illetve települések közötti kapcsolatokra, az állatállománnyal kapcsolatos migrációra. Tekintettel a téma megközelítésére, nem választom el egymástól az egyes makkoltatott 81. Fényes E., 1851.1.102. 82. Fényes E., 1851.1.213. 83. Fényes E., 1851.11.245. 84. Fényes E., 1851. III. 198. 85. Fényes E, 1851. III. 272. 86. Fényes E., 1851. IV. 179. 87. Szabadfalvi J., 1963. 136. 42