Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

59. kép. Vándorablakos, 1965. 60. kép. Vándorköszörűs, 1955. (Erdélyi Z. felv. NM. 201.280.) (Vajkai A. felv. NM. 184.356.) A helybeli és távolabbi „szolgáltatások" persze együtt, egymást kiegé­szítve működtek. Érdekes itt idézni egy bükkszentlászlói adatközlő szavait, amelyek rávilágítanak a falusi háziipar és kisipar, városi üzletek és a népi árucsere szervezett formáinak összeműködésére: „A faluban volt 2 suszter, a lábbelit helyben készítették. Volt kovács is, a lovakat és ökröket helyben patkolták. Bognár nem volt, a szekeret Miskolcon vették, de maguk javí­tották. A kosarakat Miskolcon vették, a meszesek vaskosarát diósgyőri cigány csinálta. De nem volt jó, mert nehéz volt. A háncskosarat Bükkszentkereszten vették. A hordókat miskolci bodnároktól vásárolták meg. A ruhaneműt Mis­kolcon vették meg. Miskolcon vették a cserépedényeket, kötelet, lószer­számot is. Ott vettek csengőt és kolompot is az állatokra, fémműves cigányok nem jártak a faluba." 2 x A hasonló példákat még hosszan lehetne sorolni, falvanként, amelyek utalnának az önellátás, illetve munkamegosztás fokára. Az eddigiek is jelzik • azonban, hogy az iparosok és kereskedők mellett a sajátos vándoralakok, service nomádok 22 még megőrizték sajátos szerepüket. Speciális termékeik és 21. Iparos Béla 86 éves, Bükkszentkereszt. 22. Vö.: Gunda B., 1983.8. 144

Next

/
Thumbnails
Contents