Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

vetőbb formája, s az a lehetőség, amellyel úgy tartja el önmagát, hogy közben behatol, beépül a szomszédos nagytájjal kialakult munkamegosztás tradicionális struktúrájába. S mindez nem csupán gazdasági folyamat, hanem bonyolult kulturális kölcsönhatás, amely az eszköztörténet és a népművészet vonatkozásában is számos információt hordoz (41—42. kép). A famunka és annak termékeivel folytatott árucsere nem csupán az egyes gazdaságok kereteinek kitágítását jelenti, hanem állandó kontaktust a szomszédos tájakkal, s ily módon hatást és visszahatást a termelőfolyamat és az ízlésvilág vonatkozásában is (43. kép). Ezen érintkezés és egymásra hatás „eredményeinek" feltárása azonban csak komplex eszközmonográfiák révén lehetséges, amelyek kimutatják ezen folyamatok valódi tartalmát és következményét.

1 84 Szólni kell még a fa kapcsán egy sajátos árucikkről, a fahammó\, amelyet ugyancsak elvittek alkalmanként — szegényebb asszonyok — árulni falvainkból. Különösen Kisgyőrből vannak adataink arra, hogy télen összegyűjtötték a tűzhelyből a hamut, amit ezután tavasszal átszitáltak, zsákokba raktak, s az alföldi tanyákra vittek eladni, ahol ezt a ruhanemű lúgozásához használták fel. Csupán megemlítem végezetül, hogy a XVIII. század közepe és a XIX. század közepe között jelentős erdei ipar volt a Bükkben a hamuzsír készítése. Főleg bükkfából égették, s üveggyártásra, és más vegyi folyamatok végzésére használták.

185 Ennek emléke azonban már nem ragadható meg a népi kultúrában. 9. Kender- és vászonkereskedelem A Bükk-vidék falvainak sokirányú kapcsolatrendszerére világítanak rá a kendermunkákkal és vászonkészítéssel kapcsolatos táji munkamegosztás adatai is, amelyek nem csupán az eltérő gazdálkodási szerkezetek és földművelési módok lehetőségeire, a különböző termékskála fő vonásaira, hanem az eltérő viselet, vászonfelhasználás, áttételesen a népi díszítőművészet változatosságára is ráirányítják a figyelmet.

186 Ennek a kapcsolatnak két nagy területe határolható el egymástól. 184. Balassa /., 1949.; Szabó L., 1978. 169-182.; Szolnoky L., 1972.; stb. 185. Bakó F., 1977. 145. 186. Dobrossy I.-Fügedi M., 1982. 395-405. 105