Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

A török uraságok a csauszokon kívül kezdetben az egyes falvakban küldöncöket, postásokat foglalkoztattak, akik a kereskedelmi utak mellett, bizonyos adókedvezmény ellenében látták el a török parancsok, levelek kézbesítését. A budai szandzsák 1559-es adóösszeírásában a szandzsák hat járásának 580 faluja és lakott helye közül 38 faluban még 55 küldöncpostás nevét és működési helyét olvashatni. Évtizedek múlva az elnéptelenedés következtében csökkent a küldöncpostások száma, ami arra utal, hogy ez a hírközlési forma fokozatosan elvesztette jelentőségét.

19 A királyi postahálózathoz hasonló szervezett török postaállomás-rendszerről hiteles adatok nincsenek. Feltehető, hogy a török területen az említett módokon túl az egyes szandzsákok székhelyén postaállomás, lóváltóhely működhetett. Erre utal Evlija Cselebi híres török utazónak a magyarországi úti tapasztalatai során (1660—1666) az egri „magyar" vár leírása során tett megjegyzése, mely szerint: „a kapu felett egy nagy bástya emelkedik, mely négy irányban Iszkander (Sándor) bástyája gyanánt folytatódik. Ezen is nagy ágyúk állnak. E bástya fölött nagy toronyóra is van, harangjának hangját egy »konoknyiról« is meghallani... "

2 ° A törökök a postaállomást nevezték konok-nak. A magyar postaállomást érthették alatta, bár más szavuk is volt a lóváltó helyekre, a „csárda" szó, mely a magyar nyelvben csárdaként honosodott meg. Cselebi munkájának más részében is említi a postakocsin való utazását. Leírásában felismerhető a keleties túlzás: „.. . Budáról. . . reggel ötven válogatott fegyveres lovas vitézt és húsz szekérrel negyven gyalogos puskás vitézt adtak mellém. A magam részére két postakocsit s élelmiszereket, italokat bőségesen adtak . . . Hatvanban háromszáz fegyveres vitézt vettünk magunkhoz és Hatvan mezején át postakocsikkal keleti irányba haladván Csány faluba érkeztünk . . ."

a

' A hódoltság utolsó évtizedeiből több eredeti török parancs vonatkozik a levelek továbbítására. Ilyen Haszán egri pasa 7655-ban írott parancsa: „. .. Gyöngyös városátul fogva Szolnok városig úton és útfélen levó' falusi bírák és polgárok ez úri rímeröslevelben fejetek vesztéstük alatt azt parancsolom, hogy . .. valamikor a gyöngyösi bírák Szolnokba basa urunkhoz hír mondani postát küldtek, útjukba alájok mindenütt lovat adjatok vetéködés és késödelem nélkül el ne mulasszátok, mert karóba szárattok . . "

2Í Az adó behajtása, sürgetése ugyancsak levél útján történt: „Borsod vármegyének, szolgabíráinak, ispánjainak és hadnagyainak adassék falusi bírák faluról falura igen sietséggel. 19. Káldi-Nagv Gy. 1977.

1. 37., 44., 50., 52., II. 53., 54. 20. Haraszti-Pethő 1960. 122. 21. Haraszti-Pethő 1960. 112. 22. Hm. Lt. XXIX. 83. 22