Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

A MISKOLCI POSTA LÉTESÍTÉSÉNEK HATÁSA A TERÜLET FEJLŐDÉSÉRE A 18. század közepére Miskolc Észak-Magyarország egyre fontosabb gazdasági központja lett. /Z7. Károly és Mária Terézia merkantilista gazdasági politikája e területen is elősegítette az ipar fejlődését, azonban azt az uralmuk érdekének messzemenő figyelembevételével tette. Fazola Henrik az aranykezű egri lakatosmester 1772 decemberében elvégezte az első csapolást az ómassai nagyolvasztóban. 1781-ben //. József szabályozta a zsidók helyzetét, biztosította részükre a szabad ipari foglalkozást, a bérelt föld használatát, és ugyancsak ez évben megkezdte működését a diósgyőri papírgyár. Az 1780as népszámlálás során a város lakosainak a száma 13 000 volt, 2286 házaspárt, 2400 házat és 1424 borházat írtak össze. A gazdasági fejlődéssel azonban nem tartott lépést a közlekedés, a hírközlés fejlődése. Ezen kívánt segíteni a vármegye alispánja Vizeki Talján András, amikor a városban mind nagyobb szerepet játszó görög kereskedők ösztönzésére 1767 nyarán előterjesztést tett a Helytartótanácsnak a miskolci posta létesítése ügyében. Az előterjesztésre Kosa Zakariás a postaügyek fel21. kép. Vizeki Talján András borsodi alispán javaslata a postavonal Miskolcon át való vezetésére 1768. Kiss L. repr. 41