Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

ügyelője 1768-ban kérte a megyétől a tervezett állomások nevét és a köztük levő távolság pontos megjelölését. Az alispán válaszában nemcsak a létesíten­dő útvonalat; Miskolc—Forró—Kassa—Miskolc—Szerencs vagy Miskolc—Ónod és távolságait adta meg, hanem megindokolta a posta jelentőségét, fontosságát és az akkori postaellátás helyzetét (21. kép). „A nemes urak és a kereskedők minden nyilvános vagy magánjellegű tanácskozása a vármegyének a területén Miskolcon tartatik, a nemesek legnagyobb részének itt van az állandó lakása, a vármegyei gyűléseket mindig itt tartják, itt van a Kamarai Praefectura. Ez az egyetlen vásár, ahová sok idegen összejön Lengyelországból, Erdélybó'l, Abaúj, Sáros, Gömör, Szepes vármegyékbó'l és máshonnan. Üdvözölték Borsod vármegyének azt a javaslatát, hogy a postavonal elhagyva a Keresztesró'l Ónod felé vivó' utat, Keresztesró'l Miskolcra jöjjön, innen pedig az egyik Gesztelyen át Szerencsre, a másik Szikszón át For­róra - írja az alispán. - Ennekutánna a levelezés nagyon meggyorsulna, mert most Ónod­ról Miskolcra vivő, csak erre az útra szolgáló fizetett különjáratnak egy mérföldet kell oda­vissza menni kétszer hetente hivatalos és magánjellegű iratokkal, ezért az ónodi postán is kezelt levelek csak másnap, sáros időben vagy áradás esetén csak a harmadik nap érkez­nek Miskolcra és gyakran veszélyben is vannak." 52 A levél hivatkozik „több ezerből létesített új útra, köhidakra és tölté­sekre" is, melyről a Helytartótanács is tud. Az utak használatára adták ki 1755-ben azt a megyei statútumot (szabályrendeletet), mely a szekerek egy­másnak való kitérését 5 pontban írja elő: „Hogyha üres szekérnek terhes szekérrel történik az úton szemközben menni, tartozik az üres szekér a terhesnek kiállani. 2. Ha pedig a terhes szekér után üres szekér, vagy kocsi talál menni, tartozik a terhes szekér addig meg állani, míg az üres szekér, vagy kocsi mellette elmégyen. 3. Hogy ha pedig két kocsinak esnek egymással szemközben menni, minden convenientia (illem) azt hozván magával, hogy a kisebb rendű a nagyobb rendű előtt kitérjen, de 4. ha az illendőséget és emberséget nem akarván is observálni, leg­alább fele utat egymásnak hagyni tartozik. 5. Nem különben ha két terhes szekér találna is szemközben menni egymással, egymásnak fel utat adni tartozik." 53 íme a közlekedési rend osztályjelleget tükröző szabályozása a sárra sarat rakva készült egynyomtávú megyei utak használatára. A levélváltások után 16 évig nem történt előrelépés a posta ügyében. Tulajdonítható ez az ónodi és keresztesi veredáriusok említett panaszának, az utak rossz állapotának és a postakocsisokkal való rossz bánásmódnak. Az ónodi postamester már veredáriust (segédpostamestert) tartott Órássy József (22. kép) személyében, aki hetenként kétszer hozta-vitte a leveleket Miskolcra, ahol a kézbesítésről a soron következő levélszeresek gondoskodtak. 54 52. BAZm. Lt., Bm. Lt. Act. Pol. Mat. XVII. fasc. I. fr. 190. 53. BAZm. Lt., Bm. Lt. Act. Pol. Mat. XVII. fasc. I. fr. 175. 54. Szendrei J. 1911. IV. 831. 42

Next

/
Thumbnails
Contents