Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

34. kép. A Korona Szálló-Vendéglő déli homlokzata a Piac (mai Széchenyi) utca felől sebb információkat szolgáltat az 1783-as összeírás, amely azt írja, hogy az Arany Korona közepesen jó állapotban van. Itt lakik a korcsmáros két szoba, két kamra és 1 konyhás lakásban. A fogadónak ezen túl 6 vendégszobája van. Mind a hat szobában van kályha. Bútorzat: kicsi és nagy asztal 9, pad 6, szék 18, ágy 6, mosdó 1, álló fogas 8 db. A fogadó pincéje tág boltozatú, s vendégcsalogatóként vasból készült cégérrel van ellátva. Udvara fallal van körbekerítve, van kertje is. Az udvaron jó anyagból készített kétrészes istálló, középső része a kocsiszín. Az istálló egyszerre 24 állatot tud befogadni. Ezen túl van egy faoszlopokon álló kocsiszín is, szintén zsindelyezve. Ebben az időszakban 1780-1790-es években nyaranta ebben az udvari kocsiszínben, majd 1802-től a fákkal borított árnyas kertben egy összeácsolt színkörben kapott helyet a „Nemzeti Jádzó Társaság".

135 1798-ban Klier Wentzel tervei alapján sor kerül a Korona épületének átépítésére. A terv feltünteti a korabeli állapotot, s ugyanakkor az átalakítás eredményeként várható új külsőt és belsőt Az első Korona-épületet Komáromy J. elemezte részletesen.

136 Az alaprajz négyszögletes, zárt udvarú épületet ábrázol. Keleti sarkán kosáríves, kőkeretes, keréktetővel, vállkővel, zárókővel ellátott egyszerű barokk kapu áll. Magába az épületbe a délkeleti sarkon lévő nagyterem után juthat134 1783. évi összeírás 11. pontja, 135 Komáromy J., 1972. 46. 136 Komáromy J., 1956.52. 62