Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

35. kép. A Korona Szálló épületének metszete tunk be. Az északi szárnyban voltak a vendégszobák, a déli (Piac utcai) szárnyon a vendéglői helységek.

137 Az épület átalakítását, gyarapodását az 1832/1833-as uradalmi összeírás jól érzékelteti. Az összeírás szerint az „uradalmi szálló és vendéglő, a magyarul Kacz utcának nevezett utcában van, kissé feljebb a Prefektusi-háznál, főhelyen, a 2689. számú telken, homlokzatával délre néz. Ennek az uradalomnak ez a legjelentékenyebb háza, s a legelőkelőbb is, jó, s szilárd anyagból építve. Az utca felőli része egy, a belső, az udvarra néző része kétemeletes, az egészet zsindelytető fedi. Minden szempontból jól karban van (34-35. kép) Az utcai bejárata sárgára és feketére festett széles boltív alatt helyezkedik el, jobb oldalon az ajtó egyenesen az ivóba nyílik, s innen ajtó vezet a kávézásra szolgáló tágas mellékhelyiségbe. Ebbe a helyiségbe az utcáról kétszárnyú kapun is be lehet jutni az udvaron, s egy kis szobán keresztül, amely a falban boltív formában nyílik. A kávézónak használt helyiségből ellehet jutni a konyhába is. Innen el lehet jutni egy boltozatos ajtón keresztül egy négyzetes helyiségbe, amely egyben a földszinti rész jobb oldalát foglalja el. A főajtón bal felől bejárat van két szobába, amelyek a bériő lakosztályát képezik. Ezekből el lehet jutni a tornácra, majd folyamatosan továbbhaladva az ivószobába, amelytől jobbról kijárat van egy szűk folyosóra, a bal oldali kijárat pedig az utcára vezet. Az ivóból nyílik a pincelejárat kapuja. 137 KomáromyJ., 1956.52. 63