Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

viselet egyes darabjait, kellékeit.

1 3 Vevői nemcsak miskolciak voltak, s a széles vevőkörben alig-alig akadt olyan, aki ne vásárolt volna kávét. Átlagosnak mondható, hpgy évente 3—4 alkalommal 1—2 lat mennyiségű kávét vásároltak, amelynek latja 3 R ft körül mozgott.

184 Bozena Nemcova leírása: „1851. ápr. 28. — Csak falun és Mindszent előváráson keresztül a városba — ti. Miskolcra — érkeztünk, ahol egy öregasszonynál szálltam meg. A nagyon tiszta ház árkádos volt. Ez azt jelenti, hogy az úri házak közé tartozik, pedig csak alacsony, földszintes épület. — Este kávézás a háziasszonyomnál. Sok kompliment, pompás és egyszerűbb aranycsészék és egy háromlábú kisserpenyő az asztalon ... 1851. ápr. 29. — Délután esett. A háziasszony kávéra hívott meg .. .'

,185 Háziasszonya házánál, a kávézás közben elmondja, hogy „Mi minden volt itt előttünk az asztalkán! Hányféle tányérka, s mindegyiken más és más az egyiken édesség, a másikon befőttek! Mind igazán gyönyörű volt: az aranyozott kiscsészék, pohárkák, a selemmel átszőtt asztalkendők, és középen elhelyezve állt a háromlábú edény tejszínnel. Ezzel később minden társas összejövetel alkalmával — amikor kávét ittak — találkoztam. Kávét nem isznak többet, mint egy csészével, nem lehet többet főzni belőle."

186 A 19. század első harmadában aztán olyan kávéház és cukrászüzlet nyílik, amely hírnevét mindmáig megőrizte. Ez az ún. Jost-Rabel-Rorariusz nevekkel fémjelzett üzleti vállalkozás, a Széchenyi u. 5. sz. alatti házban, amely 1828-tól 1971. szept. 30-ig állt a miskolciak szolgálatában. Mielőtt a Roráriusz közel másfél évszázados történetét áttekintenénk, szükséges idéznünk azt a miskolci szabályrendeletet, amely 1887-ig jelent meg, s meghatározza a fogadó-szálloda; a vendéglő-étterem, valamint a kávéház-kávémérés fogalmát és funkcióját A kávéházakra és a kávémérésekre vonatkozó részeket ezért emeljük ki, hogy érzékelhető legyen a különbség a cukrászdák és kávéházak között.

1 87 Kávéházak (A Szabályrendelet D. pontja) 13. paragrafus a) Kávéháznak azon üzlet tekintetik, a melyben kávé, thea, chocolade kimérése engedély tárgyát nem képező szeszes italok, hűsítő italok és ezekhez szükséges nedvek, fagylalt és végre az elősorolt czikkekkel fogyasztani szokott sütemények állandóan kaphatók. 183 FügediM., 1979. 131. 184 Margaréth Pál üzleti számadáskönyvei 1804-1813. között Miskolci Ortodox Gyűjtemény. (A továbbiakban: MOGy.) 78. 117. 5. 185 KomáromyJ., 1963. 10-11. 186 KomáromyJ., 1963. 11. 187 „Szabályrendelet a fogadó (szálloda) vendéglő (étterem) kávéház és kávémérési iparokról." HOM. HTD. 5 3. 3837. 1. 98