Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)
b) a melyben legalább két teke asztal állandóan a közönség rendelkezésére áll, mely két tekeasztal egy területen s egymástól oly távolban legyen felállítva, hogy mind kettó'n egy időben kényelemmel játszani lehessen. 15. paragrafus A városháztértől lefelé a Széchenyi utcában a Király utca alsó végéig a kávéházak száma nem korlátoltatik. A belváros többi és esetleg a külváros területén azonban egy utzában egy kávéház üzletnél több nem nyitható. 18. paragrafus Kávéházak nem nyithatók templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a mellyeknek kelló' használata az üzletek zaja attól akadályoztatnék. 19. paragrafus Kávéházi üzletben a szorosan vett családtagokon kívül más nőszemélyek felszolgállatra egyáltalán nem alkalmazhatók, pénztárnoki minőségben egy nó'személy alkalmazása megengedtetik. 20. paragrafus Kávéházak éjfél után 2 óráig nyitva tarthatók, s április hó 1-től szeptember hó 30-ig reggeli 4, október hó 1-től marczius hó végéig reggeli 5 órakor kinyithatók. A zenélés ÁpriL 1-től-Október hó 31-ig esteli 9 órától november hó 1-től március 31-ig esteli 7 órától a záróráig megengedtetik. 22. paragrafus A kávéház helyiségekben szerencsejáték űzése a törvény súlya alatt tiltatik. Kávémérések (A Szabályrendelet E. pontja) 23. paragrafus Kávémérésnek az az üzlet tekintetik, a melyben kávé, thea, chocolade és az ezekhez való sütemények kaphatóit. 30. paragrafus Kávé mérésekben teke asztal felállítása, szeszes italok árulása, zenélés, kártyázás és minden egyéb játék tiltott 31. paragrafus A kávémérés Április hó 1-től Szeptember hó 30-ig éjjel 11 órakor, Október hó 1-től márcz. 31-ig éjjel 10 órakor lezárandó." Mivel a kávézókat és cukrászdákat egy fejezetben mutatjuk be — a történeti anyagban egyébként egyértelműen nem is lehet különbséget tenni közöttük — szükséges kitérnünk a szóra, a cukrász szó jelentésére. A cukrász szó a magyar nyelvújítás terméke, s 1830-ban jelenik meg. 188 A nádcukor megismerése előtt az ételeket mézzel édesítették. A nádcukrot ezért népiesen nádméznek hívták. Ezt az elnevezést csak a 19. század elején a répacukorgyártás megindulásával szorította ki a cukor, amely most már répacukrot is jelent. Jelentése a répafélék cukortartalmának felismerésével függ össze. 18 9 Hazájából külföldre került svájci cukrász volt az első miskolci cukrászüzlet megalapítója is. 190 S ez a cukrászda egyben kávéház, 188 SzilyK., 1902. 1.43. 189 MTESz. 1967. 470. 190 Rózsa M, 1975. 242.
