Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

Az udvari traktus emeletes lett, a főutcái rész meg földszintes. A vendégszobák száma is növekedett. Ezt az épületet pusztítja az 1843-as tűzvész, amikor is leég.

139 Az épület helyreállításáról pontos ismereteink, adataink nincsenek, annyit tudunk, hogy 1859-ben a Miskolc-vidéki gyümölcsészeti társulat első kiállítása a Koronán nyílt meg. A város ezt az épületet bontatja le 1893-ban, s ekkor tűnik el teljesen a régi falakat őrző épület. Helyén Adler Károly tervei alapján épül fel az új Korona, amit 1894-ben meg is nyitottak. Építője Urschitz- és Fia cég volt. Első bérlője Reidinger Béla (36. kép) lett, majd pedig 1903-tól Bakos Károly, 1907-től pedig Böczögő József , s vele egy új korszak kezdődik.

140 37. kép. Böczögő József számlája 1911-ből Böczögő 1877-ben született Orosztoronyban. A vendéglői és szállodai szakmát az ausztriai Ferringben tanulta. 1898-ban telepedett meg Miskolcon, ahol a Sepper-féle (Három rózsa) szálloda és étterem vezetője lett. 1905-ben vette át az újonnan épült Abbázia szálló éttermét, majd 1907-ben a város neki adta a Korona szálló és étterem bérletét. Böczögő szakértelme, nem utolsósorban hozzáértése és hírneve rövid idő alatt felvirágoztatta a Koronát, s Miskolc 139 Szendrei /., 1911. 4. 37. (Ekkor 815 ház és 514 egyéb épület, pl. kamra, 258 ól, 291 szín és 69 pince, összesen 1947 objektum lett a tűz martaléka.) 140 ThurzóNagy L., HOM. HTD. 68. 4. 3. 3. (II/A kötet, 56.) 66