Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

ÖSSZEGEZÉS A tanulmányban bemutatott, feltárt, ismeretlen és már közismert adatok sor# felveti azt az alapkérdést, milyen volt városunk vendéglátásának jelentősége országos és regionális viszonylatban a vizsgált két évszázadban. Úgy gondolom, hogy hiányosságaival együtt is erre meggyőző választ ad a kötet. A miskolci hagyományos vendégszeretetet, vendéglátást a közvélemény mindig nagyra értékelte, a kötetben feltárt gazdag anyag pedig remélhetően ezt nemcsak megerősíti, hanem hozzájárul ahhoz, hogy a miskolci vendéglátás története és rangja megfelelő helyet kapjon történelemszemléletünkben és a társadalomtudományi kutatásokban is. A miskolci vendéglátás történetének több éves kutatása nemcsak tanulságokkal szolgált, hanem olyan eredményeket hozott, amelyek a további feladatok kijelölélésére, a kutatások irányának meghatározására is alkalmasak. A tanulságok közül említem, hogy a témában nagyon kevés és perifériális feldolgozás készült, s ez eleve megkívánta az alapkutatásokat, behatárolta lehetőségeinket. A kutatómunka során nemcsak nagy mennyiségű, jó minőségű és felhasználható adatot sikerült összegyűjteni, hanem olyan irategyütteseket, fényképeket, visszaemlékezéseket és egyéb dokumentumokat is, amelyek a téma sokoldalúságát, többirányú megközelítését bizonyítva és biztosítva néhol adatgazdagságot, míg másutt az adatok hiányát jelentették. Ennek az lett a következménye, hogy néhány fontos objektum történeti leírása alapos, másokról csak érintőlegesen lehetett szólni, és nagyon sok olyan van, amelyről a kötetben még így sem esik szó. Az adatgyűjtés és feldolgozás azt bizonyítja, hogy lényegesen több rejlik ebben a témában, mint amennyit a mostani vállalkozásban be lehetett mutatni. Mivel nem voltak megfelelő előtanulmányok, így a vizsgált két évszázad történeti anyagának elsősorban a számbavételre, a felsorolásra és az elemzésre lehetett vállalkozni. A kötet anyagának lezárási határidejét több tényező is indokolta. A felszabadulást követő államosítás a vendéglátás korábbi rendszerét alapvetően megváltoztatta, megváltozott a korábbi objektumok többségének funkciója is. Ezekkel együtt járt egyfajta minőségi átalakulás is. Úgy tűnik, hogy a jelzett két évszázadban a vendéglátást szolgáló objektumok és egységek a kommunikáció alapvető színterei és fórumai voltak. Ezekben történt a jó adás-vételt követő áldomásivás, itt készültek és váltak hivatalossá a kereskedők üzletkötései, de fórumot jelentettek egy-egy színi előadást követő találkozásoknak, beszélgetéseknek, vagy a kávéházakban az újságolvasásnak, a hírek sokoldalú cseréjének. S ezzel együtt járt természetesen az étel- és italfogyasztás is. Napjainkban sajnos úgy tűnik, mintha ezek a korábbi alapfunkciók háttérbe szorultak volna. 141