Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

Tanulsággal szolgált, s az időbeli határ megvonását indokolta, hogy a felszabadulás után áakult ki az un. Nagy-Miskolc, a környező települések idecsatolásával. Az adatok egy részét ezért kellett mellőzni, s csak érintőlegesen kapott helyet a lillafüredi, a diósgyőri vagy a tapolcai vendéglátás objektumainak, történetének bemutatása. Ez a feldolgozásban szintén növeli az egyenetlenség érzetét. A további kutatásokhoz nagy segítséget jelent az, hogy kollégáim, honismereti kutatók és a vendéglátás régi szakemberei éppúgy bekapcsolódtak a munkába, mint a nagy helyismerettel rendelkező miskolci születésű adatközlők. Az eltelt néhány hónap alatt nagy mennyiségű dokumentációs anyag gyűlt össze, pl. Balázs József kutatásai eredményeként Diósgyőrből. Sugár János rendelkezésemre bocsátotta azoknak a szakembereknek a névsorát, akiknek a visszaemlékezései hasonlóan nélkülözhetetlenek a további munkában. Az egyes objektumok azonosításában, azok történetének kutatásában, a térképek megszerkesztésében Iglói Gyula volt segítségemre. Tarcai Béla a régi fotók felkutatásával támogatta és segíti a további munkálatokat is, s Muttnyánszky Ádám visszaemlékezései, vagy Deák Gábor ismeretei szintén értékes adatokat szolgáltatnak a viszonylagos teljességre törekvő feldolgozáshoz. A mostani tanulmány a két évszázad alatt közel ezer objektum, vendéglátóegység meglétéről, hosszabb vagy rövidebb ideig való funkcionálásáról tanúskodik. Ennek mintegy fele dokumentálható, azonosítható a feltárt adatok alapján. Mindebből azonban csak a reprezentatív, a városra jellemző válogatott anyag került a kötetbe. A tervezett második kötetnek nem kevesebb vendéglátóegységgel kell foglalkoznia, s természetesen pótolnia mindazokat, amelyek a mostani anyag hiányosságaiként jelentkeznek. 142