Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

89. kép. Miskolci képeslap a perecárusokról népies élelmezési iparunkat, ezen belül is első helyen a messze földön híres miskolci czipót és az azt sütő kenyeres kofákat, a füzér számra árult pereczet, s végül a Laczi pecsenyét, mely frissen sült fiatal, bőrös sertés húsból készül, s amelynek friss fehér czipóval különösen vásár idején van nagy keleté".

247 (89-90. kép) A saját szükségleten túli, „messze földön híres" kenyér piaci értékesítéséről nagyon sok adatot tartalmaznak a városi számadáskönyvek. Miskolc város 1678—1711 közötti régi számadáskönyvei — amelyeket Nyiry Dániel dolgozott fel — arról tanúskodnak, hogy már ekkor is nagy híre volt a miskolci fehér kenyérnek.

248 Nemcsak kenyérrel vendégelték meg a városba érkező jelesebb személyeket, hanem ajándékba is adtak kenyeret. így egy 1678. szept. 8-i bejegyzés szerint „A magyar Táborra bocsátván Kecskeméthi István, Miskolczi János és Király János uraimékat Alsó Solcához Erog. Ajándékba az uraknak fejér kenyér Nro 10/9 Bort két csobolyókban és három korsókban Just 25/15 csobolyók f./48 facit... fi. 5.13."

249 A város ügyeiben eljáróknak is egy fél kenyeret adtak az étkek mellé. A kenyérellátásban csak akkor támadtak problémák, ha nagyobb számú kato247 Szendrei J., 1904. 2. 756. 248 Nyiry D., 1926.

1. 17-26. 249 Nyiry D., 1926.1.59. 126