Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)
VI. A MISKOLCI SOKADALOM „TRACTŐRJEI" A vásár vagy sokadalom minden arra jogosult településen, így Miskolcon is a legáltalánosabb értelemben vett adás-vevés keresett alkalma volt. 238 A vásárok nemcsak az anyagi termékek cseréjének, hanem a szellemi javak, emberi ismeretek, információk kicserélésének, áramlásának, közvetítésének is olyan fontos alkalmai voltak, amelyek azon túl, hogy az adott település életében jeles alkalmak voltak, az urbanizáció felé vezető útnak is fontos állomását jelentették. Ezért nemcsak a lehetőségek száma, hanem annak időpontja, időtartama is igen lényeges körülmény. Ezeket szabadalom határozta meg. Miskolc 1669-ben két alkalommal tarthatott vásárt, s ezeket idejükről áldozó napi és Szent Lukács-napi vásároknak nevezték. 1696-tól ez még két alkalommal, a Szt. Julianna (február 16.) és a Sámuel-napi (augusztus 26.) vásárokkal bővült. Mindez 1801-ig tartott, amikor I. Ferenc még egy országos vásárt engedélyezett 1838-ban Miskolc új vásári szabadalmat kapott, s ettől kezdve a 20. század első évtizedéig öt országos vásárt lehetett tartani évente. Ezeket február 16-án, május 21-én, augusztus 26-án, október 18-án és december 16-án tartották. 2 3 * Az országos vásárok mellett kisebb jelentőségűek voltak a hetivásárok, amelyek (heti) két alkalomra vonatkoztak, s 1866-tól szerdán és szombaton tartottákőket. 240 A vásárok és piacok helye kezdetben a település középpontja volt. Ez Miskolcon a Szinva és a tapolcai apátság háza közötti terület, amely közel tízezer négyzetméter kiterjedésű, középkori eredetű piachely. Magába foglalta a Széchenyi utca mostani déli oldalát a piactér környéki szakaszon is. A város kereskedelmi jelentőségének növekedésével a Derékpiacot övezve, a mai Sötétkaputól keleti irányban az Alsó Piac, a mai Városháztérig pedig a Felső Piac alakult ki. A Piac utca, Alsó Piac, Derékpiac, Derék utca helymegjelölések, vagy utcanevek a kereskedés, áruértékesítés 16—18. századi színterére utalva a központi piacot jelentik. A sokadalom, vagy Derékpiac a 17. századtól kezdve, folyamatos beépítések eredményeként összezsugorodott. Mostani formája lényegében a 18. század végére, a 19. század elejére alakult ki. A piacot a főutcától elválasztó, 1771-ben készült épületkomplexumot, amely kereskedőboltot, boltozott kaput és mellé közvetlenül kapcsolódó korcsmát (Szarvas-korcsma) foglalt magába, az összeírások boltozott kapunak, vagy 238 Vö. MNL. 1982. 5. 496-504. 239 Szendrei J., 1911. 4. 777. 240 Szendrei J., 1911. 4. 779.
