Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

Letova János bányász napszámos tagsági könyve 1918. június 1-i keltezéssel A somsályi sortűz 1918. április 9. Minthogy az első bányászszakszervezet Borsod megyében Somsálybányán alakult meg, a bányásztelepen megindult a szervező munka. A kezdeti sikerek után nem várt akadályokba ütközött a vezetőség. Erről és az 1918. április 9-i nevezetes eseményről így számol be Gyetvai György visszaemlékezésében: „Amikor a szakszervezeti vezetőség „bemutatkozott" Holzmann Gusztáv üzemvezetőnél, tudomására hozva a szervezet létrejöttét s kérték, hogy ezt követően őket a munkásság hivatalos képviselőinek tekintse, a bejelentést a legkülönfélébb akadékoskodással fogadta, s nem is nyugodott bele. A feszültség a bányatelepen minden korábbinál jobban fokozódott, amit a munkások egyre rosszabbodó helyzete csak súlyosbított. A háborúellenes hangulatot egyre jobban fokozta a kevés bér, a sok nélkülözés. A feszültségnek, mely a forradalmasodó munkástömegek és a brutális ellenállást tanúsító hatóságok között kialakult Ózd környékén, óhatatlanul súlyos összeütközéshez kellett vezetnie. A munkások és a katonai hatóságok között Somsályon került sor az egyik legsúlyosabb összecsapásra, mely azóta a »somsályi sortűz« néven vált ismertté. A somsályi bányászoknak több sérelmük felhalmozódott. Az élelmezés tűrhetetlenné vált. A munkásoknak büdös szalonnát akartak kiosztani. Amikor a bányászok gyűlést akartak összehívni, a katonai hatóságok azt nem engedélyezték annak ellenére, hogy miniszteri 68