Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

A szocialista társadalmunk által nevelt ifjúságból anyává és apává lett szülők gyermekei már magasabb szintű műveltséggel rendelkeznek, itt a szülők igényessége is tükröződik ennek elérésében, nem kevésbé egyre fejlettebb iskolarendszerünk. A rádió, televízió, folyóiratok, könyvtárak adta önművelés lehetőségei is segítik őket abban, hogy tudásban, műveltségben gyarapodjanak. Megváltozott ezen családokban a környezeti hatás is. A kultúra, a technika egyaránt uralkodóvá válik életükben. Kitapinthatóan érzékelhető tehát a folyamatos, tudatos törődés a gyermek, de a család minden tagja részéről, a törekvés a magasabb műveltségi szint elérésére. A demográfiai helyzet is erősen megváltozik a bánya bezárása után, az új üzemek kiépülésével. A telep lakosságának összetételében szinte ugrásszerű változás következik be. Az idősebb bányászok egy részét korkedvezménnyel nyugdíjba helyezik. A bányánál dolgozók egy része az ország más bányáihoz megy át családostól. Másik részének pedig Ózd közelsége lehetővé tette az ipar egyéb ágazataiban való elhelyezkedését. Az eddig nem dolgozó bányászfeleségek üzemi munkásokká lettek. Jellemző a somsályiaknak a bányához való ragaszkodására, hogy ma is 121 fő dolgozik a farkaslyuki bányában és ez a szám csak növekszik majd. A szén vagyon kimerülése utáni helyzetben úgy tűnt a fentiekben elmondottak alapján, továbbá a fiatalok részéről történt elég nagy elvándorlás következtében, hogy Somsálybánya nyugdíjas teleppé válik. Államunk tervszerű iparpolitikája tette lehetővé, hogy a bányaüzemet más jellegű ipar váltsa fel, és kapcsolja be az ország gazdasági és társadalmi vérkeringésébe. Ma már ózd város szerves részeként, de mégis bizonyos értelemben zártnak vett településnek ne csak múltja, hanem jövője is legyen. Társadalmi szerkezet, mobilitás A bánya bezárását követően a gazdasági tényező megváltozásával változott a telep társadalmi szerkezete is. Az új üzemek telepítésével nőtt az aktív keresők száma. Míg korábban egy családon belül csak az apa dolgozott és volt üzemi munkás, addig ma a telepen a megnőtt számú ipari munkásság nagy részben korábban nem dolgozó háztartásbeli nőkből, másrészt a környező községek háziasszonyaiból tevődik ki. Az új üzemek telepítésével, új iparág kifejlesztésével és annak fokozatos felfutásával egyenes arányban a munkalehetőségek bővülése folytán változik a családok életmódja is. Ennek sorában nem kevesek számára felbomlottak a régi életkeretek anélkül, hogy ugyanakkor magasabb, vagy akárcsak azonos szintű új életmódot tudtak 124