Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

volna kialakítani. A helyi üzemekben „tömegesen" munkába álló nők közül csak igen kevés, elenyésző létszámú szakképzett dolgozó van. Mindez szorosan összefügg az iskolázottsággal. A társadalmi mobilitás fontos előfeltétele az iskola, az oktatási intézmények nivelláló tevékenysége. Ha e feladatkörben biztonságosan mozog az oktatási intézmény, akkor ez komoly befolyást, pozitív fejlődést mutat a mobilitás kérdésében. A társadalmi struktúrára jellemző, hogy a magasabb műveltségű rétegek gyerekei azon igyekeznek, hogy a legmagasabb szintű képzettséghez jussanak. Viszont a kedvezőtlenebb helyzetben levők — segéd- és betanított munkások — átlagműveltségükből fakadóan nem törekednek a magasabb műveltség elérésére. Ebben a helyzetben az iskola szerepe nem lehet közömbös, mert ha nem képes nivellálni az egyenlőtlenségeket, hozzájárulhat a társadalmi szerkezet zártabbá válásához. A továbbtanulás társadalmi egyensúlya felbomolhat. Ez pedig komoly politikai visszalépést jelentene művelődéspolitikánkban. Nemkívánatos e jelenség a munkásosztály utánpótlása, a hatalom gyakorlóinak a szempontjából sem. Ezért egyik legkomolyabb politikai feladat a ma iskolája, a ma nevelőtestülete előtt az alsófokú iskoláztatás ideje alatt leküzdeni, megszüntetni, de legalábbis a minimálisra csökkenteni a művelődésben' hátrányokat. S ez csak akkor hoz igazi eredményeket, ha az alsófokú oktatási intézmények egyöntetűen vállalják, tudatosan végzik a felfelé nivellálás bonyolult pedagógiai feladatait. Pedagógiai szempontból a nivellálás a fontosabb és elsődleges, mert ennek függvénye a mobilitás. A településen a ma iskolába járó gyerekek szülei az alapvető általános alapműveltséggel rendelkeznek, érdeklődésük figyelemre méltó. Az elmaradt 20—25%, kiknek a 70%-a cigány származású, okozza a problémát, az érdeklődés egy részüknél teljesen passzív. A cigányság közismerten igen alacsony műveltséggel rendelkezik. Ennek elsősorban társadalmi okai vannak, mert a társadalomban lebecsülésük, megvetettségük miatt nem kapták meg azt a helyet, amire szükségük lett volna. Társult ehhez öröklött könnyű, léha, üres életmódjuk, a szertelenség, a szervezetlen és törvénytelen családi élet, felelőtlenség és tervszerűtlenség az életformában és szemléletükben. Sok volt és ma is sok közöttük, aki a hagyományos, az öröklött életet folytatja. A telepen élő mai cigányok e téren mások, fejlettebbek az imént leírtaknál. Valamennyi apa fizikai dolgozó. Bányában vagy az ipar valamely területén dolgoznak. Megtelepedtek ezek a családok a telepen és nem putriban, hanem normál lakásban laknak. Életfelfogásuk, műveltségük, gondolkodásmódjuk a családok egy részénél még mélyen alatta ma125